2019 óta folytak a munkálatok Soós Ferenc fafaragó vezetésével, amelyek idén befejeződtek és méltó helyére került az Összetartozás kettős keresztje Péterfalán. A kereszt megáldása után délután került sor a helyi Csemadok megalakulása 70. évfordulójának megünneplésére is a kultúrházban.
A kettős kereszten található motívumokat Kopecsni Gábor rajzolta, amelyek felvidéki, gömöri vakolatdíszítésekről lettek mintázva, de találhatóak rajta magyar és szkíta jelképek is.
A munkálatokban, a faragásban nagyon sok falubeli és környékbeli érdeklődő is részt vett. Nem véletlenül kapta az Összetartozás keresztje nevet, hiszen egységes erővel valósult meg.
Fábián Zoltán Mag című dalával kezdődött a kettős kereszt megáldása (Fotó: Chovan Lilla)
Fábián Zoltán erdélyi zenész a Mag című dalával köszöntötte az egybegyűlteket a dombtetőn, majd a Péterfali Menyecskék kórus Dobos Attilától a Magyarok világhimnuszát énekelte el.
A polgármester, Köböl Gyula ünnepi beszédet mondott, melyben köszönetét fejezte ki a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, a Bethlen Gábor Alapítványnak, Soós Ferenc fafaragónak és mindenkinek, aki részt vett a munkálatokban, valamint eljött a rendezvényre.
Köböl Gyula polgármester beszédet mond (Fotó: Chovan Lilla)
A helyi plébános, Juhász Attila áldást mondott és közösen imádkozott a jelenlévőkkel, majd megszentelte a kettős keresztet: „Könyörögjünk, mindenható Atyánk, szentséges Urunk, örök Istenünk, kérünk áldd meg ezt a keresztet, hogy az emberek üdvössége és menedéke legyen. Erősödjék általa a hit, gyarapodjanak a jó cselekedetek, nyerjenek megváltást és üdvösséget a lelkek. Legyen vigaszunk, oltalmunk és menedékünk ellenségeink gonosz támadásai ellen; Krisztus, a mi Urunk által. Amen.”
Derzsi György előadóművész énekel (Fotó: Chovan Lilla)
Derzsi György felvidéki előadóművész a Hazám, hazám című dalt énekelte el.
A napokban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár úr, akinek segítségével készült el a felállított kettős kereszt is. A plébános egy imával, a polgármester pedig ezekkel a szavakkal emlékezett meg róla:
„Potápi Árpád János bukovinai székelyként nagyon jól tudta, hogy mi az a kisebbségi sors. Ennek a keresztnek a Összetartozás keresztje nevet adtuk. Ez a kereszt tényleg megvalósította azt, amiért ő küzdött, az összetartozást.
Neki jelenése lett az Úristennél. Azonban ha most onnan fentről figyel minket, ránk tekintve szerintem örül a szíve, hiszen mi most itt együtt vagyunk, anyaországiak, erdélyiek, felvidékiek és ez az igazi összetartozás. Ezt köszönhetjük az államtitkár úrnak és ennek a keresztnek is.”
A péterfali hegytetőn összegyűlt helyiek és a vendégek (Fotó: Chovan Lilla)
Záróakkordként felcsendült a Himnusz Derzsi György vezetésével.
Délután vette kezdetét a péterfali Csemadok megalakulása 70. évfordulójának megünneplése a helyi kultúrházban.
Az ajnácskői Intró Énekegyüttes (Fotó: Chovan Lilla)
„Ez a nap nemcsak a szervezetünk történetének jelentős mérföldköve, hanem közösségünk erejének és összetartásának megünneplése is” – hangzott el Köböl Claudia nyitóbeszédében.
1949. március 5-én Pozsonyban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Ezzel a közelmúltban anyanyelvétől is megfosztott magyarság lehetőséget kapott az önszerveződésre, bár szigorú keretek között. Sokasodtak a helyi szervezetek, a taglétszám az ötvenes években nagy léptékben emelkedett. A Csemadok a felvidéki magyarság legnagyobb létszámú kulturális szervezete lett, és maradt a mai napig.
Ádám Zsolt, a péterfali Csemadok elnöke köszönti az egybegyűlteket (Fotó: Chovan Lilla)
1954 áprilisában megalakult a péterfali alapszervezet is 24 taggal, Pelle Albin elnökletével.
Ahogy a szervezetek többségében, itt is amatőr színjátszó kör kezdte meg tevékenységét. Hosszú időn keresztül évente két-három, de előfordult, hogy négy darabot is bemutattak.
Olyan színműveket vittek színpadra, mint a Dankó Pista életéről készült zenés darab, (valódi cigánybanda kíséretével), Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül.
Néhány jól kiválasztott művel beneveztek a színjátszók versenyébe, ahol babérokat is arattak. Kezdetben előfordult, hogy Dropka Géza, a járás elismert „rendezője” látta el a csoportot értékes szakmai tanácsokkal.
Az Almágyi Pirosrózsa Asszonykórus és Férfikar (Fotó: Chovan Lilla)
A középkorosztály és a fiatalabb generáció tagjai időnként még ma is bemutatnak egy-egy rövidebb darabot.
Péterfala szép helyen van, mer’ a világ közepén van…, mondja a népdal. A 70-es évek jelentették a falu és a közösségi élet virágzását. A lakosság létszáma ekkor tetőzött, 450 fő fölött volt.
A Péterfali Menyecskék (Fotó: Chovan Lilla)
Ág Tibor a neves népzenekutató is ellátogatott a faluba, csakúgy, mint a régió több községébe. Ezeknek a gyűjtéseinek köszönhetően jelent meg 1974-ben az Édesanyám rózsafája című, palóc dalokat tartalmazó könyve. Második alkalommal egy munkafolyamathoz kapcsolódó régi szokást jegyzett le: a fonót. Gyűjtött itt Agócs Gergely néprajzkutató és Pelle Hriagyel Andrea, a falu szülötte is.
1989-ben változások következtek be a dombok között megbúvó falucskában is.
1992 nyarán élesztették újra a szervezetet. A faluval összefogva nagyobb rendezvényeket is vállaltak.
Ilyen volt a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepsége, a Bíborpiros szép rózsa népdalverseny regionális fordulója, de fogadtak magyarországi vendégeket, avattak faluzászlót és címert.
2003 nyarán megalakult az új gyermek citerazenekar Magyar Csaba vezetésével.
A péterfali citerások (Fotó: Chovan Lilla)
Ennek az apró falunak a szülötte Tőzsér Árpád, számtalan elismerésben bővelkedő Kossuth-díjas költő. Élete útja messzire vitte, egészen a fővárosig. Emlékei azonban időnként visszacsábították szülőfalujába.
2004 októberében Tőzsér Árpád megkapta a Gömörpéterfala első díszpolgára címet „Hosszú-hosszú évtizedek után, legalább képletesen, újra a falu lakója lehetek, újra otthon lehetek itthon“ – nyilatkozta akkor meghatottan a költő.
A Gesztetei Barkó Menyecskék (Fotó: Chovan Lilla)
A 70 év alatt a következők töltötték be a helyi Csemadok elnöki posztját: Pelle Albin, Tőzsér József, Horváth Pál, Illés István, Köböl Sándor, Pelle Géza, Ádám István, Köböl Sándor, Illés Judit, Pelle Hilda, jelenleg pedig Ádám Zsolt. Elhangzott a jelenleg is aktív alapító tagok névsora is.
A Péterfali Menyecskekórus, amelyet jelenleg Sallai Ágnes vezet, ebben az évben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A csoport alapítója Illés Judit, aki 1992 és 2008 között a helyi Csemadok elnöki posztját is betöltötte.
Derzsi György előadása (Fotó: Chovan Lilla)
Neki köszönhető a citerazenekar újjáélesztése is. Pelle Hildának is köszönetet nyilvánítottak, aki 2008-tól 2016-ig volt a helyi Csemadok elnöknője. Elnöksége alatt nemcsak az énekcsoportot vezette, de számtalan rendezvény lebonyolítását is vállalta.
„ A Csemadokban mindenkire szükség van. A bölcsre, a középkorúra és a fiatalra egyaránt. Ebben az összetételben szükség van egymás tiszteletére, megbecsülésére, mert csak így lehet egy közösségben a közös cél érdekében eredményeket elérni” – mondta el a helyi Csemadok elnök, Köböl Zsolt.
A Détéri Asszonykórus (Fotó: Chovan Lilla)
A kultúrműsort a Péterfali Menyecskék, az egykori helyi gyermek citerazenekar jelenlegi tagjai, a falusi gyerekek, az ajnácskői Intró Énekegyüttes, a Gesztetei Barkó Menyecskék, a Détéri Asszonykórus, az Almágyi Pirosrózsa Asszonykórus és Férfikar és Derzsi György szolgáltatta.
Egy dal erejéig színpadra állt Fábián Zoltán is, a Péterfali Menyecskékkel közösen elénekelték Zoltán Legnagyobb érték (Örökségem a magyar nyelv) című szerzeményét. Az estét vacsorával és zenés szórakozással zárták.
Másnap a Magyar Közösségi Házban Derzsi György tartott előadást. Meskó Zsolt, Harangi Mária: Szerelmem, Sárdy című zenés történetét láthatta és hallhatta a közönség.
Chovan Lilla/Felvidék.ma
