A magyar EU-elnökség egyik legnagyobb sikere a Budapesti Nyilatkozat elfogadása volt

A magyar EU-elnökség egyik legnagyobb sikere a Budapesti Nyilatkozat elfogadása volt – jelentette ki a Facebook-oldalán pénteken megjelent videójában az európai uniós ügyekért felelős miniszter.

Bóka János azt mondta, az elmúlt bő egy évtized elhibázott uniós politikái miatt az Európai Unió folyamatosan veszít versenyképességéből.

Ez ma már az európai munkahelyeket, az európai növekedést, az európai jólét alapjait veszélyezteti – hangsúlyozta a politikus.

A miniszter kifejtette, ezért a magyar uniós elnökség a versenyképességet állította tevékenysége középpontjába.

2024. november 8-án, az Európai Tanács informális ülésén az Európai Unió vezetői elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot, amely az Európai Unió versenyképességének megerősítéséről szól.

Ez a nyilatkozat több konkrét intézkedést ír elő az európai intézményeknek az elkövetkező hónapokban, amelyek érdemben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európában a növekedés újraindulhat – közölte Bóka János.

„Tegyük együtt naggyá Európát!” – zárta videóját a miniszter.

A magyar EU-elnökség kronológiája

Július 2: Békemisszió Kijevben

Július 10: Nemzetközi sajtótájékoztatót tartottunk Brüsszelben a karakteres magyar EU elnökség programjáról és az első 10 napunkról.

Július 24: A magyar EU-elnökség célkitűzései az új intézményi ciklus kezdetén – című panelbeszélgetésen vettem részt a 33. tusványosi szabadegyetemen.

Július 26: A magyar EU-elnökség első hónapjának munkájáról tartottam beszámolót a Kormányinfón.

Július 26: Egy éves az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma – állománygyűlést tartottunk.

Július 29: Az EU Tanács magyar elnökségének az a politikai felelőssége, hogy meghallja és becsatornázza az uniós döntéshozatalba az európai polgárok e változás iránti igényét. Erről beszéltem az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak (COSAC) ülésén.

Augusztus 2: Egyszerre kötelezettség és lehetőség, felelősség és megtiszteltetés a Tanács soros elnökének lenni: megmutathatjuk magunkat és elképzeléseinket és koordinálhatjuk a döntéshozatalt. Az idei MCC Feszten többek között erről volt szó a “Magyar kézben Európa?” című beszélgetésen.

Augusztus 24: Az európai parlamenti választások üzenete az, hogy változásra van szükség. Nekünk kell a változás hangjának lenni és a változás reményét hordozni. Erről beszéltem a Tranzit – Politikai fesztivál EUdüsszeüsz – Mit akarnak az európai emberek? című beszélgetésén.

Szeptember 3: Az európai uniós ügyekért felelős miniszterek informális tanácsülése Budapesten.

Szeptember 9: Az új európai versenyképességi megállapodásról, a nyugat-balkáni országok európai integrációjáról és az illegális migráció elleni küzdelemről beszéltem a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika parlamenti ellenőrzéséért felelős bizottságok európai konferenciáján.

Szeptember 18: A Tanács elnökeként én írtam alá Roberta Metsola elnök asszonnyal azokat az uniós jogszabályokat, amelyeket a magyar elnökség alatt véglegesítettek az uniós intézmények. Az aláírt jogszabályok a nyugat-balkáni régió vízumrendszerének egységesítéséről, a mezőgazdaság és a halászat területén hoztak új rendelkezéseket.

Szeptember 18: Az Európai Parlament plenáris ülésén az Európai Unió Tanácsának elnökségének nevében szólaltam fel, többek között a magyar nemzeti kártyával kapcsolatban.

Szeptember 24: Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsán mutattam be a magyar EU elnökség programját: Európa versenyképességének a javítása és a bővítési politika mellett napirenden volt a Tanács éves jogállamisági párbeszédének folytatása, illetve elkezdtük az állam-és kormányfők októberi találkozójának előkészítését.

(mti/Felvidék.ma)