Rod Dreher, az amerikai konzervatív gondolkodás egyik meghatározó alakja, legújabb könyvében a totalitarizmus új formáit elemzi, amelyeket a baloldali identitáspolitika és a „woke” ideológia térhódítása hoz magával. A „Hazugság nélkül élni” című mű – amely Kolakovič atya, a keresztény ellenállás legendás alakja emlékének szól – nem csupán az USA-nak szóló figyelmeztetés, hanem Európa számára is aktuális üzenet. Dreher éles szemmel világít rá a modern ideológiai harcok veszélyeire, és utat mutat a keresztény értékek melletti kiállásban.
A két részből és tíz fejezetből álló kötet előszavában a szerző megvallja, hogy a Hazugság nélkül élni című könyvet amerikai írta amerikai olvasóknak. Ehhez 2020 körüli magyarországi tapasztalatai is ösztönzést adtak. Egy budapesti „élmény” után jegyezte meg:
„Ami Amerikában történik, előbb-utóbb bekövetkezik Magyarországon is.”
A könyv elmélete szerint „az USA-ban a baloldali identitáspolitika révén a totalitarizmus új formája van kialakulóban, amely puhább ugyan, de azért mégiscsak totalitarizmus.”
Dreher utal magyar barátaival folytatott vitáira, amelyek során rádöbbent, hogy sokan mit sem értenek ebből a világból, pedig már Európa küszöbén van a totalitarizmus woke-izmusa. „A totalitárius társadalom attól totalitárius, hogy az uralkodó ideológia az élet minden részére kihat. Behatolt az egyetemekre és a médiába, onnan pedig az elit hálózatain keresztül szórja szét mérgező ideológiáját. Nagyon sok nem kormányzati szerv is a woke eszme legfőbb hajtóerejévé vált. Soros György egész biztosan ennek az egyik apostola.”
A könyv bevezetőjében a szerző Szolzsenyicin A Gulag szigetvilága című könyvéből vett idézettel indít:
„Mindig ott él bennünk a tévhit: ez nálunk nem történhet meg, az ilyesmi elképzelhetetlen nálunk. Sajnos a 20. század borzalmai a világon bárhol megtörténhetnek.”
Az első fejezetben Dreher arról a papról ír, akinek emlékére a könyvet ajánlotta. Tomislav Poglajen jezsuita pap és antifasiszta aktivista 1943-ban a Gestapo elől menekült horvát hazájából, és Csehszlovákiában telepedett le. A nácik elleni védelmében felvette édesanyja nevét, a Kolakovičot, és Pozsonyban vállalt tanári állást.
A harminchét éves pap lelkészi gyakorlatának egy részét a Szovjetunióban töltötte, így jól ismerte a szovjetek gondolkodásmódját, és tudta, hogy „minden hazugság”. Amikor Kolakovič atya Pozsonyba érkezett, már tisztában volt vele, hogy a nácik kiűzése után Csehszlovákiát a Vörös Hadsereg fogja „felszabadítani”. Az atya egész életét a keresztények üldöztetésre való felkészítésnek szentelte.
Dreher ezen a szálon haladva feltárja Csehszlovákia keresztény földalatti mozgalmait, és megszólaltatja azokat a tanúkat, akik kiálltak a szocialista rendszer, valamint a keresztény hit üldözése ellen.
Havel cseh író-politikustól a szlovák ellenálló mozgalom vezetőin – például Silvester Krčméry, J. Čarnogurský, F. Mikloško – át idézi vállalásaikat, szenvedéseiket, és főként keresztény hitük melletti kiállásukat.
A könyvben a szerző beszámol oroszországi kutatóútjáról, gyakran idézve Szolzsenyicin korra is érvényes gondolatait. Rendkívül izgalmas kor- és tényfeltáró mű, amely mindannyiunk számára figyelmeztetésként, mintegy felkiáltójelként szolgál.
A „Miért fontos az emlékezés” című fejezetben idézi Paul Connerton brit szociálantropológust:
„Bármelyik társadalmi rend résztvevői számára kötelező, hogy higgyenek egy közös emlékezetben.”
Majd így folytatja a szerző: „A múlt emlékezete határozza meg a jelen megélését, vagyis azt, miként fogják fel és értelmezik a jelentését, és milyen feladat hárul rájuk benne. Kollektív emlékezet nélkül nem létezik kultúra, és kultúra nélkül nincs identitás. A modernség lényege, hogy tagadja azoknak a transzcendens történeteknek, struktúráknak, szokásoknak és hiedelmeknek a létezését, amelyek szükségszerűen meghatározzák a viselkedésünket.”
A szerző szerint „a kis közösségek menthetik meg a magányos embereket” – állítja egy következő fejezet címében.
A könyvet Szolzsenyicin szavaival zárja: „Annál könnyebb és annál rövidebb lesz az út mindannyiunknak, minél szorosabban összekapaszkodva indulunk el rajta. Ha sok ezren leszünk, senkinek nem eshet bántódása. (…) De ha gyávák vagyunk, akkor elég a nyafogásból.”
Végül Rod Dreher egy bibliai idézettel ajánlja könyvét az olvasóknak: „A fejsze már a fák gyökerén van: kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt” (Mt 3,10).
DE/Felvidék.ma
