Ukrajna kulturális örökségének védelmekor a kárpátaljai magyar kisebbség kulturális jogaira is tekintettel kell lenni – hangsúlyozta Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára kedden Varsóban.
Vincze Máté az európai uniós (EU) tagállamok kulturális minisztereinek kétnapos informális találkozóján vett részt a lengyel fővárosban. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy az értekezlet napirendjén három fő téma szerepelt: a fiatal művészek lehetőséghez jutását elősegítő európai uniós közös fellépés, a kulturális örökség megőrzése, különös tekintettel Ukrajna csatlakozására és a háború sújtotta Ukrajna kulturális örökségének a védelmére, valamint a Kulturális Iránytű elnevezésű új európai uniós kezdeményezés.
Ukrajna kulturális örökségének helyreállítása kapcsán a helyettes államtitkár megjegyezte:
az uniós tagállamok többsége már most kész tényként kezeli Ukrajna csatlakozását az EU-hoz, Magyarországon azonban véleménynyilvánító népszavazás lesz róla.
Hozzátette, hogy Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója, hiszen a magyarországi művészeti szervezetek számos ukrán menekültet fogadtak be, fellépési és álláslehetőséget adtak nekik, a magyar múzeumok pedig együttműködnek az ukrán partnerekkel annak érdekében, hogy megvédjék a kulturális kincseket.
„Az viszont mindenféleképpen fontos, hogy a helyreállításhoz csak akkor lehet hozzákezdeni, hogyha végre béke lesz Ukrajnában, ezért a béke mindenkinek a legfontosabb célja kell, hogy legyen”
– hangsúlyozta Vincze Máté.
Aláhúzta továbbá, hogy Ukrajnának is van tennivalója a csatlakozás eléréséhez. Fontosnak nevezte, hogy az ukrajnai kulturális örökség védelme a kisebbségekre, köztük a kárpátaljai magyar kisebbségre is vonatkozzon, és annak „kulturális, nyelvi jogait garantálni tudják”.
A Kulturális Iránytű projektről a helyettes államtitkár elmondta: ennek keretében részben jó gyakorlatokkal, részben anyagi forrásokkal is támogatnak majd közös európai kulturális projekteket, a program kidolgozása most kezdődik meg.
Kiemelte, hogy az új kezdeményezéssel kapcsolatban a varsói találkozón két álláspont ütközött:
a tagállamok közül vannak, amelyek „ebben is egy politikai eszközt látnak, és a saját politikai kommunikációjukat, agendájukat szeretnék érvényesíteni”.
Magyarország pedig azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek szakmai programot szeretnének, kulturális csereprogramokra és a kultúrához való hozzáférésre építenek, ami – mint a helyettes államtitkár emlékeztetett – Magyarországon egy alkotmányosan garantált alapjog.
Ez a projekt „nem lehet egy politikai eszköz, és főleg nem lehet diszkriminatív eszköz” – húzta alá. Felidézte: az Erasmus és a Horizont programok esetében látható, hogy a magyar diákokat „különféle politikai okokból diszkriminálják”. Ezt pedig „mindenféleképpen el kell kerülni a kulturális együttműködés esetében” – nyomatékosította.
A fiatal művészek támogatása témájában a találkozón jó gyakorlatokat osztottak meg – mondta el Vincze Máté, aki több magyarországi példát is felsorolt, ezen belül a 25 éven aluliak adókedvezményét, valamint a Ludwig Múzeum által vezetett önkormányzati művészeti lakhatási programot. A helyettes államtitkár abbéli reményét fejezte ki, hogy a jövőben egy sikeres uniós programról lesz szó.
MTI
