Október 9-én ünnepeljük a postai világnapot. A sorozatunkban kétrészes cikkel tisztelgek a postai dolgozók áldozatkész munkája előtt.
A posta évezredek óta életünk fontos része. Munkája átszövi mindennapjainkat, ünnepek résztvevője, így teljesen természetes, hogy a zeneműveknek is gyakori szereplője.
Kezdjük egy barokk mesterrel, Ennemond Gaultier-vel, vagy más néven idősebb Gaultier-vel! A lantművész és zeneszerző 1575-ben született, de életműve a XVII. században teljesedett ki.
Unokatestvére, Denis Gaultier publikálta műveit, így kissé összemosódik az opusok eredete. Talán leghíresebb darabja a Posta című gigue, az az élénk tánc, amit a szerzők előszeretettel alkalmaztak szonáták és szvitek tételeként, s operák balettbetéteiben is gyakran megjelent.
Mozart híres D-dúr szerenádja a Postakürt melléknevet kapta, mivel a második Menüett tételében a postakürt is felharsan. A kürtjeleknek egyébként külön irodalma van. A cikk írása közben kerültem kapcsolatba a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvánnyal, aminek munkatársai fotókkal és információkkal is segítették munkámat.
Fotó: archívum
A honlapjukon az egyes kürtjelek is meghallgathatók: a postakocsik miként jelezték jövetelüket a lóváltó állomásnak, hogyan ösztönözték a pihenő utasok beszállását, s a vészhelyzetre is megvolt a jel. Ez azért is érdekes számomra, mivel a hadseregben ezredkürtös voltam, s e dallamokat még most is le tudnám játszani.
Talán a leghíresebb postai tárgyú dalmű Adam A lonjumeau-i postakocsis című operája. A kissé bugyuta történetben a főszereplő egy postakocsisból lett énekes, aki természetesen maga is dalra fakad a darab híres rondójában. Az ária a tenoristák bravúrszáma, magam is felhasználtam, mikor a híres magyar énekesről, Pataky Kálmánról forgattam filmet.
Goldmark Károly Házi tücsök című operáját Dickens regénye ihlette. Ez a Mester harmadik dalműve, egy kedves mese, aminek bemutatója 1896-ban volt Bécsben. A kritikusok kedvezően fogadták, s letisztult műként értékelték. Az idillikus történet egy postamester házában játszódik, s természetesen a színpadon itt is felharsan a postakürt. Sajnos a darab kissé feledésbe merült, s várja feltámadását.
Fotó: archívum
Végül zárjuk eszmefuttatásunkat Zeller A madarász című operettjével. Ezúttal postáslány áll a középpontban, aki mindent megtenne azért, hogy szerelme solymászi kinevezést kapjon. Természetesen ez nem megy komplikációk nélkül, az öntudatos legény, a szerelmes hercegnő, ármány, valamint pénzsóvár udvaronc keresztezi terveit. Természetesen ezúttal sem marad el a szívet melengető befejezés, a szerelem és az eltökéltség diadalmaskodik a klasszikus bécsi operett mesterének legismertebb dalművében.
Érdekes információk a témával kapcsolatban ezen a linken érhetőek el.
Dr. Csermák Zoltán/Felvidék.ma
