Zeneovi – alig egy évtizede hallani e kifejezést tájainkon. Hazai viszonylatban is egyre több helyen olvasni e foglalkozásról, amely nem hasonlít az óvodai oktatáshoz, és nem kötelező forma. Zenei végzettségű pedagógus kell hozzá, aki képesség adta egyéni stílusban foglalkozik a gyermekkel. Van ahol a művészeti nevelés egy – egy területén közelítik meg a gyermeki lélek csodáit, de ezt leginkább a zenei ágon lehet megközelíteni akár már csecsemő korban.
A muzslai központú, de Párkányban is működő Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskolában az igazgatónő kezdeményezésére 2011-ben indított egy zeneovi foglalkozást. Jelenleg Szabó Anikó igazgatóhelyettes tanárnő vezeti. Őt látogattam meg egy foglalkozási órán és kérdeztem kezdésről, befogadásról, szülői hozzáállásról, sikerekről, eredményekről.
„Az első években Papp Katalin igazgatónő vette szárnyai alá az óvodás korú gyermekeket a kihelyezett tagozatokon az ottani óvodákban. Én kisebb megszakításokkal 2013-tól vezetem a zeneovit, amely zenei előképző Párkányban. Abban az időben volt óvodáskorú az első gyermekem, így összefonódott bennem a szívből jövő ösztönös zenei nevelés a Kodály elvei alapján Forrai Katalin által kidolgozott módszertannal, amit elsajátítottam. Ez a módszer, amely a magyar népzene kincsestárából merít, a kisgyermekkori zenei nevelés alapköve, és legfőbb célja a zene megszerettetése. A zene az egész személyiségre hat. Fejleszti többek között az érzelmi intelligenciát, a ritmusérzéket, a mozgáskoordinációt, a belső hallást, és a szociális készségeket. A módszer lényege, hogy mindenki a saját szintjén tudjon bekapcsolódni. Nagy előny, hogy kis létszámú csoportban működünk, amely 5-10 fő között mozog.
Fotó: Kurina Kicsindi Katalin
A zeneovi nálunk nem egy izolált tanóra, hanem szervesen kapcsolódik az iskola életébe. A zeneovisok a gyermekkarban való éneklés által részt vesznek az iskola hagyományos nagyszabású hangversenyein, mint a karácsonyi és a tanítónapi, és félévente egyszer saját műsorral mutatkoznak meg. Továbbá az iskolai koncerteken a közönség szerepét tapasztalják meg, valamint a hangszerbemutatókon megismerkednek pedagógus kollégáimmal. Gondosan ügyelek arra, hogy ezeket a bemutatókat az iskola szakképzett tanárai tartsák, hiszen ilyen módon biztos alapokon nyugszik a hangszerválasztás, amelyre az első évfolyamba lépés előtt kerül sor. Addigra a gyermekek már kipróbálhatták az összes hangszert, és a szülővel közösen döntötték el, hogy mit szeretnének tanulni. A zeneiskola keretein belül ilyen módon teljesen gördülékeny, stresszmentes kezdetet tudunk számukra biztosítani.
A heti egy foglalkozás alatt a gyermekek játékos formában, mondókákon és énekes játékokon keresztül ismerkednek a zenével. Az órákon a ritmushangszerek mellett rendszeresen használom a harmonikát és a furulyát. A kezdő és a zárójáték mindig ugyanaz, ami keretet, biztonságérzetet ad a kicsiknek. Az új dal vagy mondóka a legidőigényesebb, így azzal az óra első felében foglalkozom, amíg a figyelmük élénkebb. Közös kis barátunk, Csicseri madárka a gyermekek kedvence, aki ujjbáb formájában minden órára ellátogat.
Mivel kis létszámú csoportban működünk, így képes vagyok úgy összeállítani a játékokat, és akár rögtönözni is azokat, hogy igazodjon az adott hangulathoz. Soha nem erőltetek semmit, a cél a közös éneklés és játék öröme. A zene iránti lelkesedésem könnyen magával ragadja őket, így a felszabadult légkör garantált. A csoport egységét bátorítással és pozitív megerősítések által tudom elérni. Az a tapasztalatom, hogy a gyermekek ebben a korban a legfogékonyabbak a zenére, az éneklésre, és a közösségi élmény ösztönzi őket az új dolgok elsajátítására.
Fotó: Kurina Kicsindi Katalin
Úgy gondolom, hogy a szülők tájékozottak a lehetőségeket illetően, és én is arra törekszem, hogy az óvodák minden tanév elején tudomást szerezzenek a zeneoviról. Így lehetőségük van a gyerkőcöknek a szüleik kíséretében részt venni egy zeneovi órán, ezáltal a szülő könnyen el tudja dönteni, hogy elköteleződik-e emellett a foglalkozás mellett abban a tanévben, vagy inkább más vonalon szeretné fejleszteni gyermekét. Engem leginkább azok a példák képesek megerősíteni, amikor ott ülök a közönség soraiban az iskola végzős növendékeinek hangversenyén, és könnyes szemmel tapsolhatok annak a fiatalnak, akinek évekkel azelőtt én fogtam a kezét a zeneovi körjátékai alatt. Ez felbecsülhetetlen élmény, amiért nagyon hálás vagyok”.
Minderről meggyőződtem magam is a játékos zenei foglalkozáson, ahol mind a tanár, mind a szülő felfedezheti gyermeke zene iránti érdeklődését. Ezt több közösségben már megelőzik a csecsemőknek szóló, ringató programok.
DE/Felvidék.ma
