Komáromban október 24-25-én ismét sor került a Lehár Ferenc, Johann Strauss és Jókai Mór emlékét idéző III. LehárFeszt nemzetközi zenei, művészeti rendezvényre a Lehár Ferenc Polgári Társulás szervezésében.
Az első nap kora délutánján a gyermekek számára szolgáltak érdekes produkcióval a Budapesti Operettszínház művészei. Kékkovács Mara és Bordás Barbara a „Mesén innen, mesén túl” című interaktív előadásukban a magyar népmesék, filmzenék és rajzfilmslágerek világát mutatták be. Őket követte a váchartyáni Canzonetta Női Kar, melynek tagjai a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar kíséretében adott „Asszony, asszony…” című koncerttel folytatták a műsorok sorát. Strauss és Lehár operettrészletei mellett magyar népdalok is felcsendültek, még a Komáromi kisleány dal is elhangzott.
A zene mellett a vizuális művészetek is szerepet kaptak: a közönség a „Jókai-művek képregényekben” című tárlaton Korcsmáros Pál és Zórád Ernő klasszikus rajzai által Jókai regényeinek varázslatos világában érezhette magát. A fesztivál sokszínűségét bizonyította Práczky István grafikus „Zongorológia” című zenés előadása, amely a hangszer múltjáról és jövőjéről szólt. Közreműködött Lengyel Zoltán zongoraművész.
A későbbi órákban Kékkovács Mara „Így szerettek, így mulattak Jókai és kortársai” című rendkívül érdekes és szórakoztató zenés irodalmi összeállítását élvezhettük Somlai Valéria lenyűgöző zongorakíséretével, melynek szövegét Klemen Terézia állította össze. A gazdag programsorozat után következett Johann Strauss és Jókai Mór örök remekművének, „A cigánybáró”-nak teljes előadása, amely ugyancsak hatalmas sikert aratott a közönség soraiban.
A szombati programok nagy része a Klapka térre terelődött, ahol egyórás térzenei koncertet hallhattak az arra járók. A Lehár Ferenc Polgári Társulás tagjai pedig a projektpartnerekkel koszorúkat helyeztek el Lehár Ferenc és Jókai Mór komáromi szobrainál. Csodálatos látványt, élményt nyújtott a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrzők csoportja díszes megjelenésükkel és koreográfiájukkal a 19. század eleganciáját érzékeltetve. A továbbiakban az Egressy Béni Városi Művelődési Központban folytatódtak a programok. Említésre méltó Bősze Ádám előadása, amely Puccini és Lehár legendás barátságának történetét mutatta be érdekes anekdotákkal, könnyed zenetörténeti kitérőkkel. Ezt követte a Szinetár Miklóssal folytatott pódiumbeszélgetés az operettről, valamint Jókai és Strauss kapcsolatáról, A cigánybáró születésének hátteréről. Kérdezőtársa a fesztivál megtervezője és kivitelezője, Klemen Terézia volt, aki felvetette: hogyan lehetne ma a fiatalokkal elfogadtatni, megszerettetni az operát és operettet. Szinetár Miklós szerint – aki elképesztő energiával és enciklopédikus tudással rendelkezik és tanácsai egyszerre voltak derűsek és iránymutatók – „majd megszokják”, de rögtön hozzáfűzte ennek mikéntjét is.
Eközben a téren egymást követték a táncok, többek között az Újhold régizene-és táncegyüttes előadása, majd több település táncosai Lehár híres Arany és ezüst keringőjére lejtették örömtáncukat mécsesekkel kísérve.
A LehárFeszt fénypontja a „Bor – mámor – szerelem az operában és operettben” című nagyszabású gálaest volt, amelyen a nemzetközi hírű Tenorok és a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny legjobbjai is felléptek a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar kíséretében, Farkas Pál vezényletével.
A LehárFeszt 2025 nemcsak egy operettfesztivál, hanem egy valódi időutazás volt, amikor a közönség zene, szépirodalom és látványos produkciók által újraélhette a 19. és 20.század fordulójának kulturális aranykorát. A III. LehártFeszt Komáromban felejthetetlen élményt jelentett a zenét, irodalmat, kultúrát szerető és hagyományokat, történelmet tisztelő valamennyi résztvevő számára.
A LehárFeszt megvalósulását 2025-ben az Interreg Magyarország–Szlovákia Program Kisprojekt Alapja, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, a KULTMINOR – Kisebbségi Kulturális Alap, valamint Nyitra megye és Komárom Város Önkormányzata támogatta.
Molnár Ilona/Felvidék.ma




