A kassai Fő utcát az idelátogatók megcsodálják és boldogan ismerkednek a város nevezetességeivel, melyek a magyar történelmi tudatot őrzik. Ez ma a város kiterjedésének elhanyagolható hányadát képviseli, mert alig éri el a 3%-ot. Mégis, ha ez nem őrizné a város lelkét, akkor senki se jönne ide, hiszen ki kíváncsi az ormótlan, fantáziátlan, lelket romboló tömbházakra, elfuserált épületekre?
A Fő utca házainak zöme azonban mégis dacolt az idővel és a sanyarú körülményekkel, habár az Óvárost is 1918 után le akarták bontani, hogy a magyar múltra semmi se emlékeztessen. Erre végül nem került sor, de azután lebontottak számos épületet, hogy a magyarok hegemóniáját a városközpontban megtörjék.
A leszakadt vakolat (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A beavatatlan turisták gyönyörködnek számos épületben.
A 92-es ház homlokzatának egy része ma negyed tizenkettő tájt nagy robajjal leomlott. Az egyik hölgy, aki épp valamelyik szomszédos udvarban tartózkodott, elmondta, olyan hangot hallott, mintha egy gépkocsi ütődött volna a falnak.
Nagy füstfelhő kísérte a hanghatást, hogy az utca túloldala nem látszott. Szerencsére, éppen akkor senki sem tartózkodott ott, holott az utcán aránylag sokan járkáltak.
A járdát ellepte a törmelék (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A 92-es sz. házat 1820-ban Dessewffy Sámuel (1798-1847) építtette, majd fia Ferenc, és unokája Gyula örökölte. Azután annak veje, báró Schell Rudolf (1827-1911) lett a tulajdonosa. Az 1930-as években dr. Nádor Lajos (1887-1952) belgyógyász birtokolta. Vélhetőleg 1945 után a házat kisajátították. A leszármazottak külföldön élnek, így nem igényelhették az épület tulajdonjogát.
Ahogy egyik ismerősöm elmondta, a ház tulajdonosa a Módna tvorba (Divattervezés) gyártási szövetkezet, mely már fél évszázada semmit sem tett az épület karbantartása érdekében.
A klasszicista ház ezt most rossz néven vette és hangosan figyelmeztetett a tulajdonos mulasztására. Ha nem siket, csak meghallja!
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
