A fenti címmel szervezte meg a Reviczky Társulás Léva és vidéke helytörténeti szakosztálya és a Lévai Szent László Kör a helytörténeti előadását a lévai Reviczky Házban. Az előadással tisztelegtek mártírpolitikusunk jubileuma előtt.
Müller Péter előadásának nyitányaként elmondta:
március 14-én emlékezünk meg Isten Szolgája Esterházy János születésének 125. évfordulójáról, ehhez a dátumhoz igazították az előadás időpontját is.
Az előadó elsőként felvázolta Esterházy János életének főbb mozzanatait. Mint elmondta, Esterházy János a harmincas évek elején került a közéletbe. A vallásos neveltetése, a mély hite és a kisebbségbe szoruló magyar közösség védelme határozta meg politikai-közéleti ténykedését.
Előadás a Reviczky Házban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Tizenkét tervezett látogatás Léván
Lévai látogatásai a közéleti-politikai aktivitásához kötődtek. Mint az előadás résztvevői megtudták, 1932 és 1938 között tizenkét lévai látogatást tervezett, ebből tíz valósult meg. A közel másfél órás előadás során a korabeli sajtómegjelenések és a fotográfiák alapján vázolta fel Müller Péter az egyes látogatásokat.
Az első látogatást 1932. október 9-re tervezték, a közelgő helyhatósági választások kapcsán tervezett az Országos Keresztény Szocialista Párt gyűlést a mai Oroszlán Szállóban.
Egészségügyi okok miatt ezen nem tudott részt venni Esterházy. A gyűlésen elhangzott, hogy az „őslakosságra” kell bízni Léva városának vezetését. Ebben az értelemben az őslakosok alatt a tősgyökeres lévaiakat értették nemzetiségi hovatartozásra való nélkül. Az október végi helyhatósági választásokon szép sikert arattak a magyar pártok, összesen 13 képviselőjük lett a helyi önkormányzatban.
Müller Péter (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
1933. március 15-én került sor a tényleges első látogatására, a találkozónak a piarista rendház adott otthont. Alig pár hétre rá, 1933. április 2-án a Dérer-féle iskolareform ellen szerveztek országos jelentőségű gyűlést a városi nagyszállóban.
Ezen Esterházy is felszólalt, állást foglalt a nemzetiségi és az egyházi fenntartású tanintézményeket ellehetetlenítő reform ellen. Itt is megmutatkozott a kisebbségvédelem és a vallásosság fontossága, a valláserkölcsi nevelés megvédése.
A következő tervezett látogatás 1934. április 22-re volt időzítve, s a helyi lapok szerint megakadályozták Esterházy Országos Keresztény Szocialista Párt körzeti gyűlésén való részvételét.
A felvidéki magyar közélet számára fontos esemény volt ez a gyűlés, mivel itt fogalmazódott meg először három meglévő magyar párt egyesítésének kezdeményezése.
Még ezen év júniusában látogatott el harmadszor a városba. Az Országos Keresztény Szocialista Párt pártfogásában szervezték meg az iparosok országos kongresszusát a piarista rendház udvarán. Az eseményen a kisiparosok aktuális problémáikat vitatták meg. A kongresszuson jelen volt Esterházy is.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az 1935. március 31-én történt látogatásra Szüllő Gézával közösen érkezett Lévára a párt gyűlésére. 1935. október 20-án ünnepelték a Lévai Casino megalakulásának 75. évfordulóját, s a meghívott vendégek közt találjuk a későbbi mártírpolitikusunkat is.
1936. szeptember 27-én már az Egyesült Magyar Párt országos gyűlésére érkezik Lévára.
Ünnepélyes zászlóavatás és az utolsó látogatás
1937. március 7-én az egyesült magyar párt lévai körzeti pártjának alakuló ülésére hivatalos. Ez év október 3-án jelenetős közéleti esemény zajlott Léván. Ünnepélyes keretek között ekkor avatták és szentelték meg az Egyesült Magyar Párt lévai körzetének zászlaját.
A nagyszabású ünnepségen több ezren vettek részt. Az előadó számos fotográfiával szemléltette az akkori eseményeket.
Az utolsó hivatalos lévai látogatására a bécsi döntés előtti utolsó hetekben került sor, 1938. augusztus 13-án. Az Egyesült Magyar Párt országos gyűlését szervezték ekkor a városban.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Müller Péter elmondta, a tizenkét tervezett lévai látogatás mellett a régió más településein is megfordult Esterházy a jelzett időszakban. 1935 tavaszán például Vámosladányban járt, és Zsemlérre is ellátogatott.
Mint ismeretes, az 1938. november 2-ai első bécsi döntés után Esterházy János a szlovák államban maradt, mintegy hatvanezer magyar képviselőtársával. Így az ezt követő időszakban már nem járt hivatalos látogatáson a Magyarországhoz csatolt Léván – fogalmazott a helytörténész.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Müller Péter a Felvidék.má-nak elmondta, a jubileumhoz kötődő előadás előkészületeit már közel egy évvel ezelőtt elkezdte. Javarészt a Bars hetilap lapszámait kutatta, az 1881-ben alapított lap elsősorban Léva városának eseményeit foglalta össze heti rendszerességgel, ám Bars vármegye jelentős eseményeit is közölte. Több látogatásról beszámolt a Prágai Magyar Hírlap is.
A lévai magyar közösség méltón ápolja Esterházy hagyatékát, számos megemlékezést tartanak a városban, legutóbb múlt vasárnap, március 8-án tartották meg az Isten Szolgája Esterházy János-emléknapot. A református lelkészi hivatal falán 2014. június 4-én leplezték le Esterházy János emléktábláját, s ahol azóta megemlékezések keretében a tisztelet koszorúit helyezik el.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
