Az EU energiaügyi miniszterei a Cipruson tartott hivatalos találkozójukon megvitatták, hogy a blokk egyre inkább függ a Kínában gyártott energiatárolóktól, mivel a szél- és napenergia-termelés gyors felfutása továbbra is meghaladja a tárolásukra szolgáló infrastruktúra fejlődését.
A blokk kiválóan termel tiszta energiát, de a megújuló energiából származó felesleg tárolására szolgáló tárolási infrastruktúra elégtelensége miatt a tiszta energia túltermelésétől, az elektromos hálózat instabilitásától és az árak ingadozásától az egész blokkban tartanak.
Európa jelenlegi szorult helyzete aggodalomra ad okot a zöldautonómia elérésével kapcsolatban. A külső függőségek – különösen az orosz gázsokk és a közel-keleti háború okozta rombolás, a Hormuzi-szorosban bekövetkezett zavarok – további 35 milliárd euróval terhelte meg a blokk pénzügyeit.
A Wood Mackenzie globális kutatási adatszolgáltató cég szerint a kínai vállalatok jelenleg uralják az európai akkumulátoros energiatároló rendszerek piacának túlnyomó többségét, a lakossági energiatároló szegmens több mint 80%-át és a lítium-ion akkumulátorok importjának közel 88%-át.
Az EU ciprusi elnöksége által folytatott és irányított megbeszélések során a miniszterek elismerték, hogy a lítium-ion akkumulátorok dominálnak, de „különféle, más tárolási technológiákat” is jóváhagytak, és több uniós ország támogatta a hőszivattyús víz- és hőtárolási megoldásokat, mint ugyanolyan fontos lehetőségeket – derül ki az Euronews által látott dokumentumból.
„A villamosenergia-tárolási kapacitásunk növelése kritikus fontosságú eszköz a hálózati stabilitás biztosításához és a nem fosszilis energiaforrásokból származó rugalmasság biztosításához, amely az energiaárak csökkentéséhez és stabilizálásához szükséges minden európai számára” – mondta Michael Damianos ciprusi energiaügyi miniszter újságíróknak.
Žygimantas Vaičiūnas litván energiaügyi miniszter szerint a tárolásba való beruházás a jövő útja, emlékeztetve arra, hogy Vilniusban nemrégiben több mint 1 gigawattnyi tárolókapacitást telepítettek, amely nagyjából 750 000–1 millió háztartás áramellátására alkalmas.
Tárolás és villamosítás
Az EU vezetői az EU energiaátalakításának és versenyképességi törekvéseinek alapjaként a tárolási infrastruktúra fontosságát hangsúlyozták. Dan Jørgensen energiaügyi biztos tavaly októberben egy konferencián elmondta, hogy 2024 rekordév lesz a tároló létesítmények tekintetében, 12 gigawatt kapacitással bővülve, még ha az ilyen eredményeket nem is tartják elegendőnek.
Az energiaügyi miniszterek összességében támogatták a tárolók elterjedésének fokozását az éghajlati hitelesség és az ipari versenyképesség megőrzése érdekében, mivel a blokk 2050-re klímasemlegességet kíván elérni. A sikerre való esélyhez azonban a közlekedési ágazat és az ipar villamosítása a megújított villamosenergia-hálózatok mellett kulcsfontosságú lesz.
A villamosítási törekvések azonban nem mennek politikai küzdelem nélkül, mivel az Európai Bizottság és az uniós ügynökségek erősebb nemzetek feletti irányításra törekszenek, míg számos nemzeti kormány továbbra is védelmezi energiaügyi szuverenitását. Svédország például nemrégiben bejelentette, hogy leállítja a Dániába vezető új villamosenergia-kábel építését. Stockholm ellenzi a Bizottság azon javaslatát, hogy az elektromos energia szűk keresztmetszeti díjaiból származó bevételeket a blokk villamosenergia-infrastruktúrájának felújítására fordítsák.
„Az EU-nak nem kellene megkapnia a svédek áramdíjpénzét. Jelenleg Brüsszel nem figyel ránk. Ezért szüneteltetjük a villamosenergia-exportra szolgáló új kábelekre vonatkozó terveket” – mondta Ebba Busch svéd energiaügyi miniszter május 11-én.
Damianos, aki jelenleg az EU ciprusi elnöksége alatt közvetítőként tevékenykedik, szerdán azt mondta, hogy a tagállamok közötti összehangolt fellépés és a villamosítás felgyorsítása „alapvető fontosságú az EU fosszilis energiahordozók importjára való hagyatkozásából eredő kockázatok mérsékléséhez”.
A tárolás mint ipari stratégiai ágazat
A ciprusi tárgyalások során a miniszterek a tárolást stratégiai ipari ágazatként fogalmazták meg, hivatkozva a blokk 2024-ben elfogadott, a tiszta technológiák – köztük a tárolás – hazai gyártásának fellendítését célzó nettó zéró ipari törvényére.
Ez tükrözi az EU válaszát a Kínától való fokozott függőségre az akkumulátorok tekintetében, valamint az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvénye által keltett versenykényszerre, és végső soron a blokk nagyobb versenyképességre való törekvésére, amelyet Mario Draghi volt olasz miniszterelnök ösztönzött.
Elemzők szerint Európa csökkenthetné a Kínától való stratégiai függőségét a tiszta energiaiparban, de a teljes ellátási láncban Peking helyettesítését valószínűleg nem lehet elérni a következő évtizedben. Ehelyett azzal érvelnek, hogy az EU reálisabb célja inkább a szelektív kockázatmentesítés, mint a teljes függetlenség.
„Bár a 2010-es évek vége óta jelentősen csökkentek a kínai energetikai vállalatok beruházásai, és általában véve is nagyobb figyelmet fordítanak a közvetlen kínai külföldi befektetésekre, a kínai részvétel öröksége az energiarendszerben továbbra is fennáll” – olvasható az EU Biztonsági Tanulmányok Intézetének tanulmányában.
Euronews/Felvidék.ma
