Minden településnek megvannak a maga kincsei és értékei, amelyek felkutatásával és megismerésével betekintést nyerhetünk elődeink életébe. Ez a múltismeret teremt valódi kapcsolatot a közvetlen környezetünk történelme és a jövő generációja között.
A helyi értékek feltárása, megőrzése és továbbadása olyan nemes küldetés, amelyet minden felvidéki magyarnak fel kell vállalnia. A gyökerek megismerése tiszteletet ébreszt az elődök iránt, erősíti a szülőföldhöz való kötődést és az identitástudatot, ami záloga lehet a felvidéki kisiskolák és falvak megmaradásának, gátat vetve az elvándorlásnak és az elnéptelenedésnek.
A kiállítást Rancsó Andrea mutatta be, Czibor Angelika igazgatónő pedig az iskola és a helytörténeti munka jelentőségéről szólt. (Fotó: Hetényi Értéktár)
A Komáromi járásban található Hetény gazdag kulturális örökséggel és hagyományokkal büszkélkedhet.
A település kincseit a Hetényi Értéktár fogja össze, amelynek kiemelkedő elemei a messze földön híres hetényi varrottas (azsúr), a kitelepítések története, a helyi színjátszás múltja, valamint a gazdag focitörténelem. Ezt a szellemi és tárgyi örökséget mutatta be interaktív formában a „Hetény értékei” című helytörténeti kiállítás, amely a község kiemelkedő kulturális és közösségi rendezvénye, a Fészek Feszt falunap keretében nyílt meg.
Iskolatörténet és a falu legrégebbi képeslapja
A Villa Heten Polgári Társulás és a Tarczy Lajos Alapiskola közös tárlatán külön figyelmet szenteltek az iskola névfelvételének 25. évfordulójára, így az egyik részlegben régi iskolai segédeszközöket is megtekinthettek a látogatók. A kiállítás készítői emellett összegyűjtötték a faluról eddig megjelent képeslapokat, amelyeket nagy vászonra kinyomtatva mutattak be.
A gyűjtemény legrégebbi darabja nagyjából 1947-ből való: a fényképeket Pintér Mihály hetényi kereskedő, fűszeres és hentes készíttette, a munkálatokat pedig Monotory György budapesti fényképész fejezte be.
A képeslapra a fényképeket Pintér Mihály, hetényi kereskedő – fűszeres és hentes készíttette. (Fotó: Hetényi Értéktár)
A történelmi lap közepén az 1782-ben épült református templom látható, a bal felső sarokban a községháza és az 1931-es új paplak a templomúttal, balra lent a megrendelő üzlete, jobbra lent pedig a posta épülete, a Kocsmaköz bejárata a Weiner- és a Szelle-házzal, míg az alsó sarokban az 1923-ban felavatott Hősi Halottak Emlékműve kapott helyet.
Diákok a múlt és jelen határán
A kiállítás előkészítésében és megvalósításában oroszlánrészt vállalt Rancsó Andrea és Hovany Renáta pedagógus, akik lelkes munkájukkal közelebb hozták a látogatókhoz a település történelmét. A megnyitón a tárlatot Rancsó Andrea mutatta be, míg Czibor Angelika igazgatónő köszöntőjében az iskoláról, valamint a közös helytörténeti munka fontosságáról és eredményeiről szólt.
A program hangulatát az iskola tanulóinak gyönyörű népdaléneke tette még emlékezetesebbé, akik eredeti hetényi népviseletben léptek a közönség elé: Szigetlaki Szonja Zója (8. osztály), Lucza Zsófia Sára (8. osztály) és Gábor Jázmin (9. osztály). A kiállítás külső termében a tarczys diákok fotói kaptak helyet, akik a „Múlt és Jelen a faluban” című szorgalmi feladat keretében fényképezték le Hetény emlékhelyeit, megmutatva saját látásmódjukat a község rejtett kincseiről és mindennapjairól. A kiállításon résztvevők a tanulók által készített karkötőt kaptak ajándékba.
A diákok a Kincskeresők országos konferenciáján is bemutatták kutatásaikat (Fotó: Hetényi Értéktár)
Korszerűen a régióért: él az „oral history” Hetényen
A hetényi pedagógusokat már 2008-ban, a „Korszerűen a régióért” című iskolaprogram megfogalmazásakor az a gondolat vezérelte, hogy a múlt értékei összekötnek bennünket. Volt mire alapozniuk, hiszen az iskola korábbi tanárai – köztük a gyökereihez hű, Hetényről elszármazott Zajos Ernő bácsi, akinek hagyatéka a helyi Lilla Galéria gyűjteményének alapját is adja – fáradhatatlan gyűjtőmunkával hagyták rájuk a tárgyi emlékeket, dalokat és játékokat. Példaként áll előttük a hetényi születésű pápai tanárember, Tarczy Lajos szellemisége is, akinek nyomdokain haladva a mai kor módszereivel nevelnek a lakhelyükhöz ragaszkodó fiatalokat.
Az iskola több mint tíz évvel ezelőtt az „oral history” (elmondott történelem) módszerével indult el a kutatás útján.
Elsőként a híres hetényi varrottast, az azsúrt élesztették újjá: a diákok felkeresték a kézimunka utolsó mestereit, az idős néniket, akik örömmel tanították meg nekik a fortélyokat. A kutatómunka a Kincskeresők országos konferenciáján, majd a TUDOK versenyeken is országos és nemzetközi sikereket hozott a regionális ismereteket oktató Rancsó Andrea vezetésével.
A kiállításon résztvevők a tanulók által készített karkötőt kaptak (Fotó: Hetényi Értéktár)
A varrottas témája megragadta Keszeg Ildikó napközis pedagógus fantáziáját is, aki az Aranygyűszű szakkör keretében kezdte oktatni az azsúr varrását az iskolai klubban. A Lilla Polgári Társulás égisze alatt ma már fiatal felnőttek is elsajátították ezt a jellegzetes hetényi technikát, sőt, van olyan helyi alkotó, aki ma már országszerte népművészeti vásárokon értékesíti azsúrmintás terítőit és ruháit.
A Tarczy Emléknapok alkalmából az iskola folyosóján évente újabb helytörténeti kutatásokat mutatnak be, amelyek hónapokig a gyermekek szeme előtt vannak.
Az évek során a diákok feldolgozták a község helyneveinek történetét, a határban talált ásatási leleteket, a focitörténetet, a helyi színjátszást (Színház az egész Hetény!), a kitelepítettek és a második világháborúba elhurcolt leventék és leányok sorsát, az önkéntes tűzoltók múltját, a régi mesterségeket, az iskolatörténetet (Tarczy(s) korKÉP), valamint a helyi szőlőtermesztés hagyományait (Mátyás király szőlőt kapál). A hetényiek büszkék arra, hogy közösen ápolhatják és adhatják tovább kulturális örökségüket a jövő generációinak.
Miriák Ferenc/Felvidék.ma
