Ünnepi estet tartottak március 17-én a Pozsonyi Magyar Intézet és az Ifjú Szivek Táncszínház szervezésében Pozsonyban az Ifjú Szivek székházában. A Hommage à Bartók címmel megtartott rendezvényre Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából került sor.
Az emlékesetet Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója nyitotta meg, aki különös tisztelettel köszöntette Móser Zoltán írót, fotóművészt hetvenedik születésnapja apropóján is.
Ezt követően került sor Móser Zoltán Ezt az utat bejártam – a népdalgyűjtő Bartók Béla nyomában című fotókiállításának megnyitójára. Móser Zoltán első képei az Egyetemi Lapokban jelentek meg. 1969-ben Fábry Zoltánról készítette első íróportréját Sztószon, amit máig több mint háromezer követett. Első publikációja is a Fábry haláláról írt, képpel illusztrált szövege volt a Tiszatájban, azóta rendszeresen jelennek meg írásai és képei, főként irodalmi lapokban. Napod fénye, Portré 25 év fotóinak tükrében címmel portréfilm is készült róla, 2011-ben Balogh Rudolf-díjban részesült.
Móser Zoltán fotókiállítását Haris László fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia Felügyelőbizottsági tagja mutatta be. „Éppen harmincöt évvel ezelőtt, Bartók Béla születésének 100. évfordulóján határozta el Móser Zoltán, hogy fényképezőgépével végigjárja azokat a helyeket, ahol a nagy zeneszerző 1905 és 1936 között népzenei motívumokat, népdalokat gyűjtött. Az évekig tartó hosszú munkát, egy szinte misztikus élmény hatására vállalta” – kezdte a kiállítás bemutatóját Haris, majd Móser Zoltán egy korábbi visszaemlékezését idézte. „Évekkel ezelőtt egy máramarosi román faluban az egyik útkanyarnál valami muzsika ütötte meg a fülemet. Nem messze tőlem egy kicsi ház állott, ajtaja nyitva volt. Onnan jött a zene, a halk hegedűszó. Leültem az árokpartra és jó hosszú ideig hallgattam azt, a talán nekem szóló zenei üzenetet. Amikor aztán felálltam és elindultam volna tovább, valami újra megállított, és ez nem külső, hanem belső esemény volt, ugyanis beugrott egy éles kép: Bartók Béla képe”. Ez a tárlat Móser Zoltán fényképeit kínálja fel a látogatóknak, aki fényképezőgéppel indult Bartók Béla nyomába. A művész úgy veszi sorra a jeles zeneszerző által bejárt tájakat, hogy közben érzékelteti a táj és ember, múlt és jelen, hétköznapok és ünnepek szerves egységét. Felfedezteti a képek nézőjével a teljességet egy-egy falusi ház oromzatának, füves domboldalnak és útszéli keresztnek a bemutatásával. „Móser hosszú munkássága során nem szűnő lelkesedéssel jár Bartók Béla, Balassi Bálint, Szent László király, Kos Károly nyomában keresvén az európai és a magyar kultúra közös tiszta forrását” – mondta Haris hozzáfűzve, a magyar és az európai kultúrának nagy szüksége van az ilyen megalkuvás nélküli hosszasan, kitartó munkával kutató fotóművészre.
Az emlékestet megtisztelte jelenlétével Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke is, aki szintén köszöntette a jubileumát ünneplő Móser Zoltánt, és a Csemadok országos elnökségének a döntése értelmében 70. születésnapja alkalmából a csehszlovákiai magyarság kultúrájának kutatása és népszerűsítése terén végzett sok éves munkája elismeréséül oklevelet adományozott az író-fotóművésznek és bejelentette, hogy a szövetség tiszteletbeli tagjává fogadja Móser Zoltánt.
A tárlatmegnyitó után került sor az Ifjú Szivek Táncszínház Bartók 135, Gömörből a Maros-Tordáig című összeállításának bemutatójára, amelynek rendező-koreográfusa Hégli Dusan, az együttes művészeti vezetője. Az Ifjú Szivek bemutatója előtt Hégli ismertette a táncszínház Bartók jegyében végzett tevékenységét, s hogy mit is jelent a számukra Pozsonyból induló bartóki hagyaték.
A bemutató szüneteiben Móser Zoltánnal Kövesdi Károly publicista beszélgetett, aki arról faggatta az író, festőművészt, mi indította a magyar-történelem szakos tanárt, hogy egy szál fényképezőgéppel a kezében bejárja ezt a figyelemre méltó utat, amelynek eredményei – a fotók képezzék annak a 70 könyvnek az anyagát, ami Móser Zoltán életének 70 esztendeje alatt eddig megjelent.