Korpona / Krupina
Hont, Nógrád, Gömör és Torna
Korpona / Krupina a hasonló nevű folyócska partján évezredek óta lakott hely, s mint város a legrégibb szlovákiai városok egyike. Első írásos említése 1135-ből maradt ránk, az Árpád-házi királyok ebben az időben hívtak ide szász és bajor bányászokat, telepeseket IV. Béla 1238-ban olyan városi jogokat adományozott Korponának, amilyenek csak Budának, Pozsonynak és Brassónak voltak. Nálunk Korponán építettek először – szász és bajor módra – nagy, négyszögletes főteret. Az 1241-es tatárjáráskor elpusztult várost a tatárjárás után vették körül először védőfallal. A török időkben, 1541 után a templom környékét tovább erősítették, a várost pedig újabb, hatékonyabb védőfallal vették körül. Így lett Korpona fontos, erődített végvár, a vidéki nemesek menedékhelye. Ekkor veszítette el német jellegét, ezután már németek, magyarok, szlovákok egyenlő jogokkal kormányozták. Korpona a középkorban a királynék városa is volt: jövedelmeit, adóit a királynék kapták tűpénzül. 1605 végén Bocskai István tartott Korponán országgyűlést, mely a bécsi béke előkészítője volt, amellett Bocskai ekkor és itt adta ki a hajdúk szabadságlevelét. 1678-ban Thököly Imre foglalta el a várost, mely korábban volt már Bethlen Gáboré és II. Rákóczi Györgyé is. Korpona várjellege 1701-ben megszűnt; a kuruc Andrássy István generális 1708-ban Krasznahorkára vitette Korpona ágyúit, majd ötven helyen felgyújtatta a várost. Korpona csendes, igénytelen városka lett. 1876-ig Zólyom vármegyéhez tartozott, akkor átcsatolták Hont vármegyéhez. A rég beolvadt szász telepesek emlékét ma már csak a város főterének négyszögű alaprajza őrzi. Korpona szülötte Andrej Sládkovič szlovák költő, akinek Emlékmúzeuma van a róla elnevezett utcában. Korponán született Elena Maróthy-Šoltésová (1855–1939) szlovák írónő és Juraj Špitzer (1919–1995) szlovák publicista. A Főtéri plébániatemplom eredetileg román stílusú bazilika volt, mai barokk külsejét sokszori átépítés után kapta. Számos értékes gótikus és reneszánsz képe, faragványa van. A városkapu és a körbástya a XVI. századból származik. A várossal szemben magasló dombon álló Tarisznyavár (Vartovka, Warte) török elleni őrtoronyként épült 1564-ben. Ma is remek innen a kilátás.
