A közép-európaiak a hidegháború hősei voltak, mert képesek voltak fellázadni a 2. világháború után kialakult kétpólusú, rossz világrend ellen – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke csütörtökön Prágában.
Németh Zsolt a Közép-Európa országai a szovjet elnyomás idején és demokratizálódási kísérleteik címmel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából megrendezett prágai nemzetközi konferencián mondott beszédet.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke rámutatott, hogy a közép-európai országok (a korábbi Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország), amelyek ma a visegrádi csoportot alkotják, fontos szerepet játszottak a rendszerváltásban, a szovjet rendszer felbomlásában is, és megpróbálják megvalósítani a szabadságról és a demokráciáról alkotott elképzeléseiket, „a közép-európai álmot”.
„Soha nem felejtjük el, hogy a magyarok véráldozatot is vállalva felkeltek a kommunista szovjet elnyomás ellen. A hősöket tiszteljük, és fejet hajtunk emlékük előtt” – jelentette ki Jan Hamáček, a cseh képviselőház elnöke üdvözlő beszédében. „Történelmi tapasztalataink hasonlóak, sokszor közösek. A visegrádi együttműködés megtartása ezért rendkívül fontos” – szögezte le Milan Štěch, a szenátus elnöke.
Pető Tibor prágai magyar nagykövet a magyar történelem legfényesebb fejezetének minősítette az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, és köszönetet mondott a cseh parlamentnek, hogy támogatta a konferencia megrendezését.
A magyar forradalom és szabadságharc leverését az „európai történelem sötét napjának” minősítette Dominik Duka, prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje. Duka beszédében méltatta Mindszenty József, esztergomi érsek korabeli szerepét is Magyarországon.
Karel Schwarzenberg, volt cseh külügyminiszter, aki 1956-ban Ausztriában élt, felidézte saját emlékeit a magyar menekültek ausztriai fogadásáról, majd leszögezte: a magyar forradalom megdöntötte azt a mítoszt, hogy a kommunista rendszerben a nép uralkodna, hiszen éppen a magyar nép lázadt fel a kommunizmus ellen.
Kerekasztal-beszélgetés cseh, szlovák, lengyel és német történészekkel
A politikusok felszólalásai után két kerekasztal-beszélgetés következett, amelyen egyebek között magyar, cseh, szlovák, lengyel és német történészek vettek részt.
Az egyik kerekasztal résztvevői azt vizsgálták, milyenek a történelmi párhuzamok és eltérések a közép-európai országok kísérletei között, hogy kivonják magukat a szovjet elnyomás alól, míg a másik kerekasztal témáját a kommunista rendszer megváltoztathatatlansága alkotta.
Jaroslav Šebek cseh történész szerint az 1956-os magyarországi eseményeknek azért nem volt visszhangja a korabeli Csehszlovákiában, mert a cseheknek és a szlovákoknak nem volt tapasztalatuk az orosz elnyomással, a Szovjetuniót nagy szláv szövetségesnek tekintették, s a gazdasági helyzet is jelentősen jobb volt, mint Magyarországon.
M. Kiss Sándor, magyar történész előadásában rámutatott, hogy a kommunista rendszer megpróbálta megváltoztatni a társadalom alapértékeit, amelyeket a szabadság, a tulajdon és a hit jelentettek, de sikertelenül.
Bukovszky László, történész, a szlovák kormány kisebbségügyi megbízottja viszont megjegyezte: a „visszhangtalanság” egy másik oka, hogy a korabeli csehszlovák belügyi szervek nagyon hatékonyan intézkedtek és ellenőrzésük alatt tartották a helyzetet.
Tőkés László: a kisebbségi kérdést is napirendre kellene tűzni a V4-ben
Tőkés László, EP-képviselő, az 1989-es romániai forradalom egyik kiemelkedő szereplője szerint Romániában 1956 után lényegében annyi személyt büntettek meg, mint Magyarországon, holott Romániában nem volt forradalom. Úgy vélte: Bukarest a magyarországi eseményeket a romániai magyar kisebbség vezetőivel való leszámolásra használta ki és „mindmáig adós a romániai magyarok elleni jogtalanságok elismerésével és orvoslásával”. Az aktuális kisebbségi kérdéseket illetően az EP-képviselő újságírói kérdésre válaszolt: „Megítélésem szerint kifejezetten Szlovákiával kapcsolatban merül fel a kisebbségi kérdés a V4-ek csoportjában. Magyarország ezen a téren olyan bizalomépítő gesztusokat tett Szlovákia irányába, és olyan jól alakul a kormányközi, az országközi kapcsolat, a szomszédsági kapcsolat Szlovákiával, hogy ez megnyitja a lehetőséget a kisebbségi kérdés rendezésének az irányába is” – mondta az MTI-nek és a Felvidék.ma hírportálnak Tőkés László.
„Számomra így vetődik fel a kérdés Romániával kapcsolatban, de általában véve a szomszédságpolitikai viszonylatában. Annyira rászorulunk egymásra, hogy a V4-ek csoportja szinte kiegészül Romániával, a nyugat-balkáni térség országaival vagy éppenséggel Ausztriával és a balti államokkal is, hogy még szélesebbre nyissam a kaput” – folytatta az EP-képviselő.
„Közös érdekeink vannak, amelyek után fényűzésnek számít, hogy egymást emésszük, egymást fékezzük, ezért én a mai helyzetet egy nagyon alkalmas politikai pillanatnak látom, hogy ezen a téren is nyitás történjen. Nem szabad azt tenni, ami korábban történt Magyarország és Szlovákia viszonylatában, hogy jegelték például az autonómia problémáját. A kialakult bizalmi légkörben napirendre kellene tűzni a kényes kérdéseket, például a kettős állampolgárság kérdését is” – vélte Tőkés László.
***
A parlamenti felsőház, a szenátus dísztermében megtartott konferenciát a cseh parlament, Magyarország prágai nagykövetsége, valamint az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja nemzetközi civil csoportosulás szervezte közösen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója emlékbizottságának a támogatásával. A rendezvény felett a cseh képviselőház és szenátus egyaránt védnökséget vállalt.