A világ országaiban háromévente felmérik a 15 éves gyermekek tudásszintjét. A PISA felmérés, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja az alkalmazott matematikai és természettudományi műveltséget, valamint a szövegértés szintjét vizsgálja.
A felmérés célpopulációját a tizenöt éves diákok alkotják. A legtöbb résztvevő országban ez a korosztály még az iskolaköteles korosztályhoz tartozik, igaz több országban ezzel az évfolyammal a tankötelezettség véget ér, más országokban még egy-három évük van hátra a közoktatásban. Fontos tény, hogy azokban az országokban, ahol a felmérést végzik, a gyerekek száz százaléka ebben az életkorban még iskolába jár. A PISA programot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Párizsban működő titkársága felügyeli.
A magyarországi sajtó lesújtó eredményekről szólt, hiszen a diákok rosszabbul teljesítettek, mint az előző években. Ugyanakkor a szlovákiai tanulók eredményei rosszabbak voltak a magyarországiakénál, ennek ellenére a szlovák média reakciója jóval elmaradt a magyarországi mögött.
Kétségbeejtő állapot
A szlovák közszolgálati televízió híradójának nyilatkozva egy iskolaigazgató azt mondta: az eredmények annak is köszönhetőek, hogy a felmérések nem követik a nemzeti tanterv szerint előírt tudásmennyiséget, ezért nem tükrözik teljes mértékben a tanulók tudásszintjét. Ennek ellenére a felmérést nem szabad elbagatellizálni. Egy másik szlovák iskola igazgatója ugyanis ezt írta fel a közösségi hálóra: „A mi gyermekeink egyre butábbak. Az oktatásügy pocsék, kétségbeejtő állapotban van. Feleslegesen kínozzuk a gyerekeket, a pedagógusok hivatalnokokká váltak, az intelligens és tehetséges gyerekeket elnyomják.” A közösségi hálóra feltett mondat talán mindent elárul arról, minek a következménye a felmérés eredménye.
Az iskolaügyben a gondokat szőnyeg alá söprik. Ahelyett, hogy a színvonal emelésére törekednének a minisztérium szakemberei, azzal foglalkoznak, hogy szinte évente átdolgozzák a kerettanterveket. Egyre több tananyagot kellene elsajátítaniuk a gyerekeknek, miközben nincs idejük megtanulni gondolkozni, hiszen a bemagolt, meg nem értett tananyag nem ad lehetőséget a logikus és kritikai gondolkodásmód kialakítására. A gyerekek nem értik az összefüggéseket, azok ismételt elmagyarázására ugyanis nem enged teret és időt a kerettanterv. Korábban a szabad órákat több iskola arra is felhasználhatta, hogy azokból a tantárgyakból, amelyek nehézséget okoztak a diákoknak, plusz órát iktassanak be. Két éve ezt a lehetőséget a minisztérium megszüntette.
Hétköznapi nyelvre lefordítva, amíg a szüleink még az egész első évfolyamot annak szentelték, hogy megtanuljanak írni és olvasni, ma már a gyerekeknek decemberre ismerniük kell az összes betűt, ennek okán azok nem rögzülnek rendesen, nehézséget okoz már az olvasás is, hát még a szöveg megértése. Arra koncentrálnak a gyerekek, hogy a betűket össze tudják olvasni, miközben azok értelmét nem fogják fel.
Szlovákia mind a három mérésben rosszabbul teljesített
A 2015-ös mérés eredménye tegnap látott napvilágot. Szlovákia 2003-ban vett részt először PISA felmérésben, a tavalyi tesztelés tehát az ötödik volt, amelyben részt vettek iskoláink. Összesen 72 országban, körülbelül 540 ezer diák vett részt a felmérésben. Szlovákiából 292 iskola kapcsolódott be a programba, köztük volt szakközépiskola és gimnázium is, 6 350 diák végezte el a tesztelést.
A szlovákiai eredmények mind a három kategóriában rosszabbak lettek, mint három évvel ezelőtt. Az eredmények azért is elszomorítóak, mert gyorsabban csökken a szlovákiai tanulók tudásszintje, mint a többi országban és elmaradunk az OECD-s átlagtól is.
Természettudományi ismeretek
A tesztelés fő területe a természettudományi műveltség mérése volt. Az OECD átlaga 493 pont, míg Szlovákiában 461 volt az átlagos pontszám. A magyarországi tanulók 477 pontot értek el. A szlovákiai tanulók 8 ponttal kevesebbet szereztek, mint három évvel ezelőtt. 2006-hoz képest 28 ponttal kevesebbet szereztek a tanulók ezen a szakterületen.
Matematikai ismeretek
Az OECD tagállamainak átlagos pontértéke a matematikai tesztelésen 490 pont volt, a szlovák iskolások 475, a magyarországi tanulók 477 pontot értek el. Hasonló eredmény született például az USA-ban és Izraelben is. A három évvel ezelőtti eredményhez képest a szlovákiai tanulók 6 pontot veszítettek. A lányok és a fiúk eredményei között nem volt különbség, tehát mind a két nemhez tartozó tanulók egyforma tudással rendelkeznek számtanból.
Szövegértés
Több pedagógus felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő szövegértés nélkül a továbbtanulás is gondokat okozhat. Az OECD átlaga ezen a területen 493 pont volt, Szlovákia 453, Magyarország 470 pontot ért el. A szövegértés területén vannak a legnagyobb különbségek a lányok és fiúk között. A lányok évek óta több pontot szereznek, mint a fiúk – derül ki a felmérésből. Átlagosan 27, Szlovákiában 36 ponttal értek el többet a lányok ezen a területen. A nemek közötti különbség csökkent, annak köszönhetően, hogy a fiúk enyhén javuló, míg a lányok romló eredményt hoztak.
Fontos a családi háttér
A tanulók szociális összetétele jelentős mértékben befolyásolja az eredményeket. Mind a szlovákiai, mind a magyarországi eredmények azt mutatják, hogy a szülők gazdasági háttere befolyásolja a tanulási eredményeket. A finnországi példa alapján a szociális eltéréseket a tanulók tudásszintjében meg lehet szüntetni, mégpedig az iskolalátogatást megelőző felkészítéssel. Szlovákiában is létezik nulladik osztály, de több iskola nem tudja biztosítani a felkészítő osztály indítását.
Több a gyengén teljesítő és kevesebb a kimagaslóan jól teljesítő diák a felmérés szerint. A felmérés arra is rámutatott, hogy a diákok között 32 százaléknyi a veszélyeztetett, akiknek óriási gondot okoz a szövegértés, ez 12 százalékkal haladja meg az OECD átlagát. Ezeknek a fiataloknak a továbbtanulás is nehézségeket okoz majd, hiszen a szövegértés a tanulás alapja. A szlovák oktatási miniszter teljes átalakítást ígért. Hogy ez mikorra várható és ténylegesen megoldódnak-e általa az oktatás problémái, azt majd az idő megmutatja.
