Január harmincadikán délután fél négykor szoborállítási ünnepség kezdődik a komáromi Eötvös utca azon pontján, melyen a múlt század ötvenes éveiben a Magyar Területi Színház első székhelyének épülete állt.
A második világháborút követően, teljes jogfosztottságunk, a kitelepítések és deportálások, majd a kommunista hatalomátvétel után, 1952-ben itt kezdte meg működését a Magyar Területi Színház (MATESZ). Az épületet azóta lebontották; helyén a lakótömbök övezte, afféle zöld pontként megmaradt kis térségen állítják fel Gáspár Péter Aranyember- szobrát.
A szoborállítást Konrád Márta nyugalmazott pedagógus kezdeményezte a hazai magyar hivatásos színjátszás újraéledésének hatvanadik évfordulóján, s a TEÁTRUM színházi polgári társulás azonnal támogatta ötletét. Kultúra nélkül nincs Magyarország – mondta annak idején Klebelsberg Kunó legendás kultuszminiszterünk, és mi, azóta „határon túliak”, ma is tökéletesen egyetértünk véleményével, hiszen kultúra nélkül felvidéki magyarság sem lesz…
A szoborállítási kezdeményezés óta eltelt években nagy kitartást és türelmet, szívósságot igénylő pénzgyűjtés folyt, melynek hőse Konrád József özvegye, Márta asszony volt, míg a TEÁTRUM két jótékonysági est bevételével járult hozzá a terv megvalósításához. A talapzat már korábban rendeltetési helyére került – ugyanis mindig annyit haladtak előre a munkálatok, amennyit az összegyűjtött pénz lehetővé tett. A talapzaton a MATESZ első társulata színművészeinek nevei olvashatók.
Az avatás dátuma azért lett január harmincadika, mert 1953-ban ezen a napon tartották a MATESZ első bemutatóját. A társulat Urbán Ernő: Tűzkeresztség című darabját vitte színre. Az Aranyember pedig azért kapott szobrot, mert Jókai Mór leghíresebb, legtöbb kiadást megért regényének főszereplője volt, és kötődik Komáromhoz is. Jókai évekkel később színdarabot formált a regényéből, melyet a MATESZ is nagy sikerrel játszott. Nem mindennapi esemény, hogy olyan ember kap szobrot, akinek „arca” írói képzelet szüleménye, ám akinek alakja a magyar olvasókban máig él…
A szoboravatási ünnepségen beszédet mond Csáky Pál, Európa Parlamenti képviselő és Dráfi Mátyás színművész, a TEÁTRUM művészeti vezetője. A szobrot Csáky Pál, Gáspár Péter szobrászművész és Batta György, a TEÁTRUM elnöke leplezik le. A műsorban Dráfi Mátyás, Sámson Gizella, és Borsó Ákos működik közre.
Minthogy az emlékműnek is tekinthető Aranyember-szobor költségei közadakozásból gyűltek össze, azt Konrád Márta, és a TEÁTRUM ünnepélyesen a városnak, és minden kultúrát szerető magyar és nem magyar embernek ajándékozza. Az ajándékot Stubendek László, Komárom polgármestere veszi át jelképesen.
A bő négy esztendőn át folyó pénzgyűjtés hazai és néhány magyarországi adakozó nagylelkűségét dicséri. Magánemberek, civil szervezetek, pártok, cégek, önkormányzatok, színművészek, polgármesterek – több, mint százan – bebizonyították, hogy szívükön viselik a kultúra, s ezen belül a színművészet ügyét, és jól tudják, hogy ezzel a szoborral tiszteleghetnek azok emléke előtt is, akik az avatáson az égi világból követhetik, hogy áldozatos életük nem volt hiábavaló.