Nemzeti ünnepeink alkalmából Magyarország köztársasági elnöke kitüntetésekkel jutalmazza azokat a személyiségeket, akik példaértékű tevékenységükkel lámpásai a magyarságnak. Felvidéki személyiségek: Földváry Terézia, Kovács László, Méry Margit, Rózsa Ernő és Urbán Aladár is a kitüntettek közt van.
A magyar állami ünnep alkalmából Budapesten adtak át kitüntetéseket. Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, március 15. nemzeti ünnepünk alkalmából 2017. március 14-én adta át a Földművelésügyi Minisztérium elismeréseit.
Itt vehette át a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést Földváry Terézia, Sárosfa község független polgármestere is, a település infrastruktúrájának és kulturális életének fellendítése mellett a helyi magyar közösség identitásának és hagyományainak megőrzését is segítő, kimagasló településvezetői munkája elismeréseként. A polgármester aktív tagja a Csemadoknak, évek óta ő vezeti a sárosfai alapszervezetet, valamint tagja a szervezet Országos Tanácsának is. Sárosfa polgármestereként őrzi és ápolja a falu híres szülötte Bittó István hagyatékát. Bittó Pozsony vármegye alispánja és országgyűlési képviselő is volt, aki a szabadságharc alatt bujdosni kényszerült tevékenysége miatt.
Magyarország Pozsonyi Nagykövetségén Czimbalomosné Molnár Éva nagykövet adta át a kitüntetéseket az államfő megbízásából. Czimbalmosné Molnár Éva beszédében kifejtette: Már hagyománnyá vált, hogy a követség épületében adják át a kitüntetéseket, azoknak a személyiségeknek, akik nagyot alkottak, akik a közösségért dolgoznak. Az ő személyükön keresztül az egész közösséget éri megtiszteltetés a díjak kapcsán. A kitüntetettekről a rövid laudációkban lehetetlen mindent elmondani, hiszen olyan munkásság van a hátuk mögött, hogy arra ez a pár perc nem elegendő.
A laudációkat Kiss Balázs, a nagykövetség munkatársa olvasta fel.
Magyarország köztársasági elnöke, Méry Margit a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagja, a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének volt munkatársa részére a szlovákiai magyarság kulturális hagyományainak továbbörökítéséért, főként a felvidéki népviseletek feltérképezésével és bemutatásával szolgáló, jelentős tudományos kutatómunkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozza. Méry Margit a tardoskeddi alapiskola pedagógusaként, a Csemadok néprajzi szakelőadójaként, a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársaként tevékenykedett. A Szlovák Rádió Magyar Adása számára szerkesztett néprajzi műsorokat. Elsősorban a szlovákiai magyar népviseletek feltérképezésében és bemutatásában ért el jelentős eredményeket.
Méry Margit a kitüntetés átvétele után elmondta: amikor ilyen megtiszteltetés éri az embert, elgondolkodik a múlton, és eszébe jut, hogy mit lehetne még tenni. A kitüntetett elárulta: az évek alatt felhalmozott hanganyag rendszerezésével foglalkozik, amelyet az MTA zenetudományi intézete kezel, de szeretné azt a Felvidéken is közkinccsé tenni.
Magyarország Köztársasági Elnöke, Rózsa Ernő a Csemadok tiszteletbeli elnökségi tagja, az egykori Együttélés Politikai Mozgalom volt parlamenti képviselője részére a szlovákiai magyar közélet meghatározó személyiségeként a felvidéki magyarság jogvédelme és érdekképviselete terén végzett következetes és fáradhatatlan munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozza.
Hivatásul a jogi pályát választotta, a pozsonyi Comenius Egyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Fiatal korától kezdve aktív tagja a Csemadoknak. Az 1968-as reformkezdeményezések során részt vett a nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozásában. A Csemadok Galántai Területi Választmánya konferenciáján elfogadott nyilatkozat miatt mindennemű társadalmi és politikai tevékenységtől megfosztották. A rendszerváltozás után bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai életbe, 1990 és 1998 között parlamenti képviselő volt. A törvényhozásban jogvédelemmel kapcsolatos munkát folytatott.
Rózsa Ernő a díj átvétele után arról beszélt, hogy a magyar nép a szabadság őrzőjeként éli mindennapjait. Köszönettel fogadja az elismerést, és vallja egyenes derékkal éri meg csak élni a magyarságért. Beszédét az Éljen a Felvidék! Ébredj Felvidék! jelszóval zárta.
Magyarország Köztársasági Elnöke Kovács László a somorjai Madách Imre Gimnázium volt igazgatója, a Csemadok Egyházgellei Szervezetének volt elnöke részére a felvidéki magyarság önazonosságának megőrzése és hagyománykincsének továbbadása iránt kivételesen elhivatott pedagógusi, közéleti és társadalmi munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozza.
Kovács László rövid ideig a Csallóköz című hetilapnál dolgozott, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tanszékén adott elő, utána a Csallóközi Múzeum munkatársa volt, ahol helytörténettel foglalkozott. 1984-től a somorjai Madách Imre Gimnázium tanára, majd igazgatója.
A bársonyos forradalmat követően, 1990 tavaszán a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, a pozsonyi parlament képviselője. Munkái a nyelvészet köréből több tanulmánykötetben jelentek meg. Számos, az alapiskolák és gimnáziumok számára készült nyelvtankönyv szerzője. Helytörténeti munkái az 1990-es évektől folyamatosan jelennek meg: a középkori templomokról, az 1848-as honvéd-emlékművekről, Csallóközcsütörtök középkori történetéből. Az alapiskolák és gimnáziumok számára írott történelem tankönyvei is sikeresek. A szél-járás c. folyóirat szerkesztője. Kovács László a tudományos ismeretterjesztés ismert személyisége. Előadásai elsősorban helytörténeti, általános történeti és nyelvészeti jellegűek. 1964-től Csemadok-tag.
Kovács László is köszönetet mondott a kitüntetésért, amelyet szerinte egy közösség nevében vehetett át. A kitüntetés ugyanis valóban egy közösségnek és nem egy egyénnek szól.
Magyarország Köztársasági Elnöke Z. Urbán Aladár az ipolyvarbói Palóc Társaság elnöke, a Csemadok Ipolyvarbói Alapszervezetének elnöke részére a felvidéki magyarság önazonosságának megőrzése és a palóc hagyománykincsek továbbéltetése iránt elhivatott művelődésszervezői és honismereti tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozza.
Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője. Sikeres írásokat jelentetett meg felvidéki magyar lapokban. Z. Urbán Aladár a folyamatosságra helyezi a hangsúlyt, erre példa a Palócföldi Pedagógusok Találkozója is, amelyből tizenhármat szerveztek a Palóc Társaság égisze alatt. Több személyiség tiszteletére állíttatott emléktáblát, szobrot. Palócföldi pedagógusok találkozóinak szorgalmazója, szervezője. Évkönyvek megjelenítője. Írásaival nevel, tanít. A honismerettel a honszeretethez jelszóval a magyar művelődéstörténeti emlékeket felkereső tanulmányi kirándulások és bemutatók szervezője. A Falvak Kultúrájáért alapítvány megítélése szerint a felvidéki magyarság „lámpása”. A nevéhez fűződik Krúdy Gyula múltjának ápolása is.
Z. Urbán Aladár köszönő beszédében arról szólt, többet kellene foglalkozni a magyar nyelv ápolásával, elsősorban a magyar fővárosban, Budapesten, ezzel is példát mutathatnának nekünk az anyaországiak.
Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet a kitüntetések átadása után köszönetet mondott a díjazottaknak tevékenységükért, akiket a felvidéki lámpásoknak nevezett.
Neszméri Tünde felvételei a pozsonyi díjátadásról.
https://www.facebook.com/pg/FELVIDEK.ma/photos/?tab=album&album_id=1455080204514291