Pográny és Gímes községek után Alsóbodokon került sor az Ág Tibor népzenekutató, karnagy, zenepedagógus emlékére szervezett napokra a Zoboralján október 21-én és 22-én.
896-tól 1301-ig magyar fejen volt a Szent Korona és ez a húsz uralkodó tette naggyá Magyarországot – mondta Katona István Somogyi Győző festőművész Árpád-házi királyaink című kiállításának megnyitóján. A Kossuth-díjas művész egységes stílusú, történelmileg hiteles képsorozatának megfestéséhez minden ismert és írott képes forrást igyekezett felhasználni, a királyi pecsét- és pénzábrázolásokon át a metszetekig. Katona István megnyitójában szólt a nyugati és keleti gyepüvédők szerepéről és fontosságáról és kitért arra is, hogy a Tribecs hegység alatt élő nép hagyományaiban, szokásaiban rokonságot mutat a gyimesi és csángó magyarokkal.
![](http://felvidek.ma/wp-content/uploads/2017/10/1.-Katona-István-és-Paulisz-Marian-Alsóbodok-polgármestere-a-rendezvény-megnyitóján-700x525.jpg)
Écsi Gyöngyi népzenei gyűjtését Ág Tibor oldalán kezdte még egyetemistaként. Hagyományőrző csoportokat és népdalköröket alapított és vezet, meseszínházat működtet. Az alsóbodoki előadáson kicsik és nagyok együtt szórakoztak és szurkoltak a legkisebb királyfinak, hogy megszerezze édesapjának az élet és a halál vizét.
Megelevenedett a múlt
Katona István és tanítványa, Bencz Zsolt dudanóta-vetélkedővel bizonyították, hogy igenis megfér két dudás egy csárdában. A Martosi Hagyományőrző Együttes kéméndi és csallóközi táncokat és a martosi lakodalmat mutatta be. Báránykát vittünk, angyalkát hoztunk – a lagzit követően keresztelő helyszíne lett a kultúrház színpada a Gesztei Téliződ Hagyományőrző Csoport jóvoltából, majd Sándor Marianna és kislányai gyermekdalokkal és mondókákkal szórakoztatták a közönséget.
Holec Ilona altatódalát követően Jókai Mária néprajzkutató elmesélte, hogy a régi adatközlők a gyűjtések során csak legyintettek, nem nagyon akarták elénekelni ezeket a „semmi nótákat”, pedig a gyermekdalok és játékok, az esti közös ima a szülőkkel mind-mind szervesen hozzátartozott az emberi élethez. Az alsóbodoki lányok a virágvasárnapi népszokást, a villőt mutatták be, majd zoboralji gyermekjátékok következtek a nyitracsehi Szél fújja pántlikám gyermektánccsoport előadásában. Sikert aratott a Gímesi Alapiskola csoportjának kalaptánca és az általuk bemutatott gyermekjátékok és táncok is.
![](http://felvidek.ma/wp-content/uploads/2017/10/9.-Holec-Ilona-700x525.jpg)
A Nyitragesztei Téliződ Hagyományőrző Csoport, az Alsóbodoki Hagyományőrző Éneklőcsoport és a lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport Zobor-vidék népdalkincsének szépségét és sokszínűségét bizonyította előadásával a színpadon. A műsort Holec Ilona zárta a Sási kígyó népballadájával.
Nem a véletlen műve Zoboralja és Martos találkozása
„Kodály Zoltán nyomán indult el 1951 decemberében Ág Tibor, Takács Andrással az oldalán, hatvan kilós magnetofonját cipelve, hogy népdalok és balladák után kutasson a Zoboralján. Innen Martos felé vették az irányt és a vendégmarasztaló sárral megküzdve sok-sok dallammal, értékes népzenei gyűjtéssel tértek vissza Pozsonyba. Tehát nem a véletlen műve Zoboralja és Martos találkozása a 3. Ág Tibor Emléknapokon” – mondta el Katona István, a rendezvény egyik szervezője a színpadon. A zoboralji hagyományokat követve A csitári hegyek alatt című világhírű népdal, ráadásként a Boldogasszony anyánk című népi himnusz közös eléneklése zárta a gálakoncertet.
![](http://felvidek.ma/wp-content/uploads/2017/10/6.-Martosi-lakodalom-700x525.jpg)
Az emléknapok az alsóbodoki római katolikus templomban folytatódtak október 22-én. Az ünnepélyes szentmisét követően Korpás Réka népdalénekes koncertjét hallgatta meg a közönség.