Pográny és Gímes községek után Alsóbodokon került sor az Ág Tibor népzenekutató, karnagy, zenepedagógus emlékére szervezett napokra a Zoboralján október 21-én és 22-én.
896-tól 1301-ig magyar fejen volt a Szent Korona és ez a húsz uralkodó tette naggyá Magyarországot – mondta Katona István Somogyi Győző festőművész Árpád-házi királyaink című kiállításának megnyitóján. A Kossuth-díjas művész egységes stílusú, történelmileg hiteles képsorozatának megfestéséhez minden ismert és írott képes forrást igyekezett felhasználni, a királyi pecsét- és pénzábrázolásokon át a metszetekig. Katona István megnyitójában szólt a nyugati és keleti gyepüvédők szerepéről és fontosságáról és kitért arra is, hogy a Tribecs hegység alatt élő nép hagyományaiban, szokásaiban rokonságot mutat a gyimesi és csángó magyarokkal.
Katona István és Paulisz Marian, Alsóbodok polgármestere (Fotó: Tóth Klára)
Écsi Gyöngyi népzenei gyűjtését Ág Tibor oldalán kezdte még egyetemistaként. Hagyományőrző csoportokat és népdalköröket alapított és vezet, meseszínházat működtet. Az alsóbodoki előadáson kicsik és nagyok együtt szórakoztak és szurkoltak a legkisebb királyfinak, hogy megszerezze édesapjának az élet és a halál vizét.
Megelevenedett a múlt
Katona István és tanítványa, Bencz Zsolt dudanóta-vetélkedővel bizonyították, hogy igenis megfér két dudás egy csárdában. A Martosi Hagyományőrző Együttes kéméndi és csallóközi táncokat és a martosi lakodalmat mutatta be. Báránykát vittünk, angyalkát hoztunk – a lagzit követően keresztelő helyszíne lett a kultúrház színpada a Gesztei Téliződ Hagyományőrző Csoport jóvoltából, majd Sándor Marianna és kislányai gyermekdalokkal és mondókákkal szórakoztatták a közönséget.
Holec Ilona altatódalát követően Jókai Mária néprajzkutató elmesélte, hogy a régi adatközlők a gyűjtések során csak legyintettek, nem nagyon akarták elénekelni ezeket a „semmi nótákat”, pedig a gyermekdalok és játékok, az esti közös ima a szülőkkel mind-mind szervesen hozzátartozott az emberi élethez. Az alsóbodoki lányok a virágvasárnapi népszokást, a villőt mutatták be, majd zoboralji gyermekjátékok következtek a nyitracsehi Szél fújja pántlikám gyermektánccsoport előadásában. Sikert aratott a Gímesi Alapiskola csoportjának kalaptánca és az általuk bemutatott gyermekjátékok és táncok is.
Holec Ilona (Fotó: Tóth Klára)
A Nyitragesztei Téliződ Hagyományőrző Csoport, az Alsóbodoki Hagyományőrző Éneklőcsoport és a lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport Zobor-vidék népdalkincsének szépségét és sokszínűségét bizonyította előadásával a színpadon. A műsort Holec Ilona zárta a Sási kígyó népballadájával.
Nem a véletlen műve Zoboralja és Martos találkozása
„Kodály Zoltán nyomán indult el 1951 decemberében Ág Tibor, Takács Andrással az oldalán, hatvan kilós magnetofonját cipelve, hogy népdalok és balladák után kutasson a Zoboralján. Innen Martos felé vették az irányt és a vendégmarasztaló sárral megküzdve sok-sok dallammal, értékes népzenei gyűjtéssel tértek vissza Pozsonyba. Tehát nem a véletlen műve Zoboralja és Martos találkozása a 3. Ág Tibor Emléknapokon” – mondta el Katona István, a rendezvény egyik szervezője a színpadon. A zoboralji hagyományokat követve A csitári hegyek alatt című világhírű népdal, ráadásként a Boldogasszony anyánk című népi himnusz közös eléneklése zárta a gálakoncertet.
Martosi lakodalom (Fotó: Tóth Klára)
Az emléknapok az alsóbodoki római katolikus templomban folytatódtak október 22-én. Az ünnepélyes szentmisét követően Korpás Réka népdalénekes koncertjét hallgatta meg a közönség.
