Kereszténydemokrata képviselők nyújtották be és indokolták az állami szolgálatról szóló törvénymódosítást, melynek lényege, hogy a kettős állampolgárságú szlovák állampolgárokat kizárnák bizonyos szakmák gyakorlásából. Mint Pavol Hrušovský frakcióvezető fogalmazott: senkinek nem kell magyarázni, miért van szükség erre az intézkedésre.
Magyarázni valóban nem kell, mert a törvénymódosító javaslat írásos indoklása kétszer is hivatkozik a magyar állampolgársági törvényre, melynek rendelkezései szerint helyben nem lakó személyek is szerezhetnek magyar állampolgárságot a szlovák mellé. A kereszténydemokrata törvényjavaslat kizárná a tűzoltók, hegyi mentők, rendőrök, börtönőrök, a hivatásos katonák, a vám- és pénzügyőrök, a titkosszolgálatok alkalmazottainak soraiból azokat, akiknek kettős állampolgársága van, kivéve persze mindazokat, akiknek cseh állampolgárságuk van, mert korábban a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állampolgárai voltak.
Mivel Pavol Hrušovský szerint állami bizalmi állást nem tölthet be olyan személy, akinek a szlovák mellett más állampolgársága is van, hiszen ebből kifolyólag nem lojális Szlovákia iránt, olyan törvényre van szükség, amely ezt tételesen kimondja. Megemlítette például, hogy módosító javaslatuk szerint nem lehetne ügyész, ügyészségi vagy bírósági fogalmazó, bírósági hivatalnok sem, aki kettős állampolgár. Nem dolgozhatna továbbá egyes állami alkalmazotti beosztásokban sem, amelyeket a módosító javaslat egyelőre csak „jogásznyelven”, azaz törvénytári számokban, paragrafusokban, bekezdésekben körvonalaz, első rákeresésre azonban világos, hogy külügyi-diplomáciai szolgálatról van szó, de megeshet, hogy a bíróságokról is…
Hrušovskýék szerint pl. kettős állampolgár nem tölthet be olyan munkakört, amelyhez feddhetetlenségi bizonylat, titoktartási nyilatkozat letétele kell, mert védett vagy bizalmas adatokkal kerül kapcsolatba munkavégzés közben az érintett. „Idegen ország állampolgárságának megszerzésével nő a kockázata annak, hogy idegen hatalom javára szivárognak ki adatok. A jelenlegi törvényi szabályozás ugyan nem korlátozza a más állampolgársággal is bíró egyének állami szolgálatát, de mivel feltételezhető, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárainak nagy tömege fog idegen állampolgárságot szerezni például a Magyar Köztársaság jogszabályainak változása alapján, az említett kockázati tényezők meghatványozódnak, és ezért javasoljuk az állami szolgálati viszonyt kizárólagosan a Szlovák Köztársaság állampolgárságához kötni” – fogalmaz a Kereszténydemokrata Mozgalom beadványa.(Eredetiben: V prípade získania občianstva cudzieho štátu vzniká zvýšené riziko ich úniku v prospech cudzej moci. Súčasná právna úprava síce nezamedzuje výkon štátnej služby osobám aj s cudzím štátnym občianstvom, ale v prípade predpokladaného udeľovania cudzieho štátneho občianstva občanom Slovenskej republiky vo veľkom počte, napríklad na základe legislatívnych zmien v Maďarskej republike, sa vyššie uvedené bezpečnostné riziká znásobujú, a preto sa navrhuje viazať štátnu službu výlučne na štátne občianstvo Slovenskej republiky. )
Az általános vitában egyetlen felszólaló volt, Bugár Béla, a Most-Híd elnöke, aki közölte: pártjának frakciója támogatni fogja a törvényjavaslat második olvasatba utalását, s majd a 2. olvasatban módosító javaslatot nyújt be hozzá, mert nem gondolják, hogy akinek a szlovákon kívül más állampolgársága is van, illojális szlovák állampolgár. Elmondta: egyetértenek azzal, hogy ne lehessen rendőr a kettős állampolgár, de azzal nem, hogy aki már rendőr és kettős állampolgársága van, annak távoznia kelljen a testületből. Ezt is megkísérlik módosító javaslattal orvosolni.
Első olvasatra úgy tűnik, mintha nem is az EU tagállama lennénk. Megint az igazi Szlovákiába csöppentünk. És egy kis „numerus clausus” illata is van a műalkotásnak.
Felvidék Ma, ngyr