Minden szükséges intézkedést kész megtenni az Európai Unió az euróövezet stabilitásának megőrzése érdekében – hangoztatta csütörtök éjjeli brüsszeli sajtótájékoztatóján Herman Van Rompuy, az EU állam- és kormányfői tanácsának elnöke.
Rompuy azt követően nyilatkozott, hogy a tanács úgy döntött: állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmust hoz létre az euró védelmében, s ehhez azzal teremtik meg a jogi alapokat, hogy módosítják az EU alapszerződését. „Három fontos lépést tettünk előre – fogalmazott Van Rompuy -, döntöttünk a korlátozott szerződésmódosításról, másrészt megerősítettük az állandó mechanizmus kereteit, harmadrészt kijelöltük az év elején kezdett általános gazdasági stratégia folytatásának irányait.”
Nem döntöttek ugyanakkor arról, hogy növelik a jelenlegi, ideiglenes mechanizmusban rendelkezésre álló, 750 milliárd eurós keretet. Van Rompuy hangoztatta, hogy a májusban meghatározott keretösszegnek eddig csak mintegy négy százalékát használták fel. A növelés kérdése tehát semmiképpen nem sürgős. A szerződésmódosításról Van Rompuy elmondta, egyszerűsített eljárással hagyják jóvá, és ennek keretében minden tagország maga határozza meg, milyen formában ratifikálja. A módosítás csak az eurózóna országait érinti, és nem jelenti az uniós illetékességi kör növelését – szögezte le. A módosítás várhatóan 2013 elején lép életbe, az állandó mechanizmus ugyanezen év közepétől működik majd.
A jelenlegi, ideiglenes eszközt három évre hozták létre, 2013 májusától már nem lesz érvényben. Az új azonban hasonló rendszerben, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bevonásával működik majd.
Van Rompuy kijelentette: az uniós országok az egész év folyamán gondoskodtak arról, hogy biztosított legyen az euró stabilitása. Ezzel megerősítették a tagállamok közti politikai kötelékeket is – tette hozzá.
Diplomáciai források szerint elsősorban német követelésre meglehetősen kemény feltételeket fogalmaztak meg annak meghatározásakor, hogy mikor, milyen esetekben lehet ténylegesen igénybe venni, „működésbe helyezni” a stabilitási mechanizmust. Előírták, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha azt az egész eurózóna stabilitásának követelménye elengedhetetlenné teszi. Leszögezték azt is, hogy minden esetleges mentőcsomag alkalmazása esetén szigorú feltételek teljesítését kell megkövetelni az érintett, megsegítendő tagállamtól.
A feltétlenül szükséges, rövid, korlátozott hatókörű uniós alapszerződés-módosítást – a nehézkes és bizonytalan kimenetelű tagállami parlamenti ratifikációs eljárások elkerülése érdekében – úgynevezett egyszerűsített eljárással akarják elfogadni. Ennek azonban az a feltétele, hogy a módosítás ne ruházzon át újabb hatásköröket a tagországokról az unióra.
A tagállamok legmagasabb szintű képviselőinek elvi megállapodása nyomán most megkezdődhet az egyeztetés az alapszerződés-módosítási tervezetről az uniós intézményrendszeren belül. Ez az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal – az unió legfőbb végrehajtó szervével -, valamint a témára tekintettel jelen esetben az Európai Központi Bankkal való konzultációt jelent.
Maga a stabilitási mechanizmus kormányközi megállapodás nyomán jöhet majd létre. A megállapodást célzó tárgyalásokba az euróövezeten kívüli EU-országok is bekapcsolódhatnak, és ha valamikor szükségessé válik a mentőmechanizmus tényleges igénybe vétele valamely ország megsegítésére, akkor a zónán kívüli országok is dönthetnek úgy, hogy részt vesznek az akcióban. A mostani EU-csúcson – diplomáciai értesülések szerint – a németek meghiúsították annak a javaslatnak az elfogadását, hogy eurókötvények kibocsátásával növeljék a már most rendelkezésre álló, 750 milliárd eurós pénzügyi mentőkeret nagyságát.
Iveta Radičová szlovák miniszterelnök a döntést követően hangsúlyozta: a magyar elnökség idején dolgozzák ki az állandó mentőcsomag részleteit, s mivel az csak 2013-ban fog hatályba lépni, addig is szükség lesz minden felmerülő gond kezelésére. Véleménye szerint a mostani döntésnek egyáltalán nem kell megnyugtatnia a pénzpiacokat, tehát az egyes tagállamok, amelyeknek komoly problémáik vannak, operatív döntésekkel, saját hatáskörben is folytatniuk kell a költségvetéseik stabilizálását. Radičová szerint két év áll rendelkezésre, mely alatt el kell dönteni, az euró védőmechanizmusának milyen konkrét formája lesz. Szerinte csak egy biztos, elsősorban közösségi garanciát fog nyújtani a hitelekre, nem közvetlen pénzügyi beavatkozást. Az államok elkötelezték magukat a strukturális reformok folytatása és a költségvetési felelősség mellett, nyilatkozta a csúcsértekezlet után Radičová.
MTI, TASR,Felvidék Ma