Tavaly november elején pozsonyi konferenciájukon a visegrádi csoport, Románia és Bulgária agrárminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki, melyben egyetértettek abban, hogy a termőföldet meg kell óvni a spekulatív külföldi felvásárlástól – fogalmaz sajtóközleményében Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke. Megállapították, hogy minden államnak meg kell tartania azt saját gazdái és polgárai számára, egyúttal támogatták Magyarország erőfeszítéseit a földvásárlási moratórium meghosszabbításában. Vagyis mindezzel a szlovák agrárminiszter is egyetértett.
Magyarország, Lengyelország, Románia és Bulgária kérte s néhány hete meg is kapta az Európai Bizottságtól a moratórium három évvel történő meghosszabbítását. Az év végéig bizakodtunk, hogy Szlovákia is kérvényezni fogja és meg is kapja azt. Hiába reménykedtünk, bár az előző agrárminiszter tavaly márciusban jelezte, hogy kérvényezni fogja. A jelenlegi tárcavezető Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával ellentétben azonban nem kérvényezte a külföldiek általi földvásárlás moratóriumának meghosszabbítását (vajon miért?), pedig államtitkára néhány napja kijelentette, hogy még december 17-én felszólították a pénzügyminisztériumot, kérvényezze Brüsszelben annak meghosszabbítását. Tiszta téboly, a nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal tipikus esete.
Egy szó, mint száz, január elsejétől tehát szabad a gazda, a dánok, a hollandok és mások immáron szabadon vásárolhatják a szántóföldet, minden megkötés nélkül. A szakértők szerint külföldi kivásárlás fenyegeti az agrárágazatot. A hétéves moratórium letelt, nem tudni, hogy az agrárminisztérium miként akarja elejét venni a termőföld spekulatív felvásárlásának, és egyáltalán szándékában áll-e annak megakadályozása. A hazai és külföldi gazdák ugyanis nincsenek azonos versenyhelyzetben. Felmerül a kérdés: valaki netán érdekelt abban, hogy kivásárolják alólunk a termőföldet a tehetősebb külföldiek?
A tavaly novemberi pozsonyi agrárminiszteri konferencián a miniszterek abban is megállapodtak, hogy reformra szorul a közös uniós agrárpolitika, mert az a jelenlegi formájában bonyolult és nem igazságos a tagországokkal szemben. A megváltozott körülményekre való tekintettel, válaszként a kihívásokra (gazdasági válság, szélsőséges időjárás, globális kihívások stb.) a környező országok agrárminiszterei és tárcái új mezőgazdasági stratégia kereteinek megfogalmazásán dolgoznak. Csupán idehaza nagy az elégedettség e téren meg a semmittevés és a sumákolás.
Felvidék Ma
