Gombaszögön a pálos monostornál, a Bebek kempingben tavaly ilyenkor szólalt meg először a Szútorból ide átmentett két harang. A tervek szerint egy szép harangláb fedi majd a vázat, melynek a csúcsa már felkerült.
A megmentett harangok Gombaszögön kaptak új otthont, hogy itt betölthessék eredeti funkciójukat és újra szólhassanak. Mindezt azon a helyen, ahová nyaranta a legnagyobb felvidéki magyar ifjúsági rendezvény révén több ezer fiatal látogat el, hogy együtt lehessen, művelődjön és szórakozzon.
Tavalyhoz képest a tábor területén számos fejlesztés valósult meg. Az előző évben megnyitott Bebek kempinghez immáron egy kivilágított út vezet. Itt egy emlékpark létrehozását is tervezik. „Az a fakapu, ami a szilicei útra néz, mindig nyitva áll” – hívogatta az érdeklődőket Orosz Örs.
Orosz Örs a szútori harangokról szólt (Fotó: Pósa Dénes/Felvidék.ma)
A társulás célja, hogy Gömör és a Felvidék távolabbi szegleteinek értékeit bemutassák, mára elfeledett kulturális és ipartörténeti emlékeit szervesen beépítsék a parkba.
„Az egyik harang kétmázsás és 1923-ban öntötték az első világháborút követően, amikor is Szútor nagyobbik harangját elvitték és beolvasztották. A régebbi harang 165 kg-os, ezt Budapesten öntötték 1807-ben. A Gombaszögi Nyári Tábor szervezői itt birtokolnak egy középkori romkertet, mely jelenleg is feltárás alatt van. Találtunk itt egy nagyobb templomhajót és egy nyolcszögletes kápolnaalapot. Úgy gondoltuk, ez lesz a legmegfelelőbb hely, ahová ezeket a harangokat kiállítjuk” – nyilatkozta Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője, a Sine Metu PT vezetője.
A harangláb vázát Szabó Krisztián pokorágyi építész tervezte. Egyelőre a csúcsa került fel, a harangláb a következő 2-3 hétben készül el véglegesen Kassa megye támogatásával.
A szútori kötődésűek a haranglábnál (Fotó: Pósa Dénes/Felvidék.ma)
A vasszerkezetbe nyolc méter magas álló tölgyfaoszlopok kerülnek, s három kis emeletet képeznek majd ki, ahol a keményfából készült lépcsőkön fel lehet majd menni egészen a harangokig, s azok felirata közelről is megtekinthető lesz, s rálátást biztosítanak a romkertre. Tábla hirdeti majd a szútori egyház történetét és a harangmentés körülményeit is.
Szútor a Jánosi Református Egyházközséghez tartozik. Lelkésznője, Szarvas Erzsébet imát mondott azért, hogy Isten hívását meghalljuk a harang szavában. „Az Isten dicsőségének szolgálatába helyeztük az itt lévő harangokat, melyek figyelmeztetnek az isteni szóra, hogy vigyázzunk és imádkozzunk, kísértésbe ne essünk. Népünk épülésére szolgáljon, és Isten gazdag kegyelmét hirdesse itt is nemzedékről nemzedékre” – mondta Szarvas Erzsébet.
A rövid istentiszteleti alakalmon megjelentek az egykori szútori leszármazottak is. A 90. zsoltárral kezdték és a Himnusszal fejezték be. Szólt az egybegyűltekhez Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese is, aki megköszönte Orosz Örs és az általa vezetett csapat munkáját.
Nagy Ákos Róbert esperes áldása (Fotó: Pósa Dénes/Felvidék.ma)
„Egy szomorú alkalom után örömteli helyzethez érkeztünk. Szomorú volt, amikor a szútori templomból le kellett venni a harangokat, de azt gondolom, hogy egy nagyon fontos értékmentő munka volt az. Maga a harang érték. Van, aki úgy tekint rá, hogy kilóban méri, s a bronz árát tekinti sajnos, s vannak, akik történelmi ereklyeként tekintenek egy harangra. Számunkra, keresztyének számára különösen azért érték a harang, mert az élő, megtartó Istennel való közösségre hív. Egy ilyen táborban és közösségben is nagyon fontos, hogy megszólaljon az Isten hangja” – hangsúlyozta az esperes. Hozzátette, mindenkinek szüksége van egy biztos pontra, s ez az élő Isten.
„Gömöri apró falvainkat, felvidéki magyarságunkat az az Isten tarthatja meg, aki már több mint ezer esztendő óta gondot visel ránk itt, a Kárpát-medencében. Úgy ahogyan az István, a király című előadás során is elhangzott, nincs más, csak Isten útja. Így fogadjuk szeretettel a harangok hívogató hangját” – mondta Nagy Ákos Róbert.
