Számtalanszor hallottuk már – legutóbb épp tegnap, az államtitkárok találkozója kapcsán – hogy a Magyarország és Szlovákia között az állampolgársági törvények kapcsán feszülő ellentéteket tárgyalásokkal kellene rendezni. Szakértői tárgyalásokkal.
Nehéz ezt megértenie egy magamfajta földi halandónak, aki járatlan a diplomácia képmutató, hazug világában, s nem igazán érti, a bambuszhegyezésen túl ugyan mire jó ez a sok haszontalan, soha célt nem érő szómenés, ami egy-egy téma körül kialakul. Nehéz felfogni, hogy miként rendezhető szakértői tárgyalással egy olyan konfliktus, amelynek okozója a saját alkotmányát sem képes tiszteletben tartani (európai normákról most nem beszélve)? Egy szakértői disputa netán képes megszüntetni ezt az alkotmányellenes helyzetet (mert ugyebár ennél alább egy jogállamban nem lehet adni)? És egyáltalán: kik azok, akik “szakértenek” abban a kérdésben – állampolgárság – melyet egyébként politikusaink (is) a legbelsőbb magánügyeinkként aposztrofálnak? No és amely ügyben – kettős állampolgárság – a szlovák félnek kiterjedt gyakorlata van, de úgy látszik, ezt csak egyoldalúan szeretné kezelni.
Azt gondolom, ebben az ügyben nincs miről tárgyalni. Sem szakértőkkel, sem mással. Láthattuk, hogy hiába minden szó. Hiába a magyar nevűek kormánytagsága, az éppúgy nem segít, mint a kormány- és államfők, külügyminiszterek és államtitkárok találkozója – akkor ugyan mit várhatnánk olyan “szakértőktől”, akiket előbbiek jelölnek ki? A tény az, hogy Szlovákia páros lábbal tiporja polgárai alapvető jogait s ezzel együtt saját írott alkotmányát, valamint a bevett európai normákat.
További szájkarate helyett a hajánál fogva kellene ezt az országot a piszkos kis húzásai miatt az összes szóba jöhető nemzetközi fórum elé citálni, minden létező diplomáciai eszközt, nyíltat és titkosat bevetve ahhoz, hogy ezek, a legszutykosabb huszadik századot idéző disznóságok ne maradjanak orvosolatlanul, ne kerüljenek a szőnyeg alá. Mert ehhez a szlovák hatalmasságok kiválóan értenek. Ameddig itt tárgyalunk, szakértünk, vegyes bizottságokat alakítunk, addig a szlovák “jogállam” nem hirdeti, hanem végrehajtja nemzetpolitikáját: a magyar kisebbség szétzilálását, megsemmisítését.
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31554″}