Magyarország 2030-ra megközelítheti Nyugat-Európa fejlettségi szintjét, ha a GDP-növekedés a járványt követően ismét eléri a 4 százalékot – mondták szerdai online sajtótájékoztatójukon az amerikai McKinsey & Company magyarországi szakértői.
A nemzetközi tanácsadó cég budapesti irodavezetője közölte, hogy a McKinsey a magyar gazdaság legfontosabb ágazatait megvizsgálva értékelte a következő évtized kilátásait. Jánoskuti Levente szerint Magyarországnak már most készülnie kell a járvány utáni időszakra, hogy a lehető legnagyobb lendülettel kezdhesse meg a felzárkózást.
A belföldi növekedés legfontosabb feltétele a beruházások élénkítése, a legkorszerűbb technológiák alkalmazása, a képzett munkaerő és a támogató jogszabályi környezet – tette hozzá.
Havas András, a McKinsey elemzésének társszerzője hangsúlyozta, hogy a beruházások jelentőségét más országok tapasztalatai is igazolják. Magyarországnak tehát – mint mondta – meg kell tartania, de lehetőleg felül is kell múlnia a járvány előtti szintet. A szakértő szinte minden iparágban szükségesnek lát termelékenység- és hatékonyságnövelő beruházásokat, folytatni kell például a mezőgazdaság gépesítését, vagy a villamosenergia-hálózat átalakítását.
A munkaerő versenyképességét Havas András a digitális képességek és a nyelvtudás fejlesztésével javítaná.
Sürgette emellett az országon belüli oktatási egyenlőtlenségek csökkentését, a szakképzés bővítését, a felsőoktatáson belül pedig a műszaki és természettudományos képzés arányának növelését. A képzett munkaerő iránti igényt az is fokozza, hogy a mostaninál sokkal több munkavállalóra van szükség kutatási-fejlesztési területen. Tevékenységük emelné a hozzáadott értéket, míg a digitális technológiák alkalmazása a termelékenységet javítaná, amire minden belföldi iparág rászorul – hangsúlyozta.
Az elemzés készítője az intézményi és jogszabályi keretekről szólva megjegyezte, hogy az adóadminisztrációban még mindig van tere a csökkentésnek, és számos eljárás, például az építkezések engedélyeztetése költségesebb, mint másutt.
Havas András szerint a magyar gazdaság az elmúlt években jól teljesített, így az újbóli növekedés előjelei is kedvezőek, de a versenyképesség javítása nélkül tartósan legfeljebb csak 2,5 százalékos növekedés várható. A válság ugyanakkor nemcsak kihívás, hanem lehetőség is, hiszen Magyarország sokat nyerhet azzal, hogy a nemzetközi nagyvállalatok rövidíteni fogják a földrészeken átívelő ellátási láncokat, és a kiszervezett tevékenységeiket közelebb hozzák a központjaikhoz.
A járvány másik fontos következménye, a rugalmas munkavégzés fellendülése pedig új alkalmazottak sokaságát kapcsolhatja be a belföldi termelésbe – tette hozzá.
