Komáromtól 35 km-re északkeletre, Érsekújvártól pedig 27 km-re keletre található Csúz (1948-tól szlovákul Dubník) község, amelyet az 1236-ból származó első írásos emlékekben Chus néven jegyeztek. Itt székel a Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet.
A Szemere nemzetségbeliek által birtokolt, hajdani királyi uradalmat később Chúzy Sándor kapta meg, s még 1414-ben is az e nemzetséghez tartozott Csúzy Mihály volt a falu földesura. A további évszázadok során pestis- és kolerajárvány, törökdúlás, feketehimlő pusztította a helybeli lakosságot. Míg 1961-ben 2528 volt, napjainkban csak hozzávetőleg 1800 a lakosság létszáma. Ám nemcsak e létszámcsökkenés elszomorító, hanem aggodalomra ad okot az ottani magyarság rohamos fogyatkozása, illetve folyamatos tudatos elszlovákosítása is. A helybeli magyar tanítási nyelvű alapiskola megszüntetése és több szlovák anyanyelvű család Csúzra költöztetése „meghozta gyümölcsét”: az ifjabbak többsége már szlováknak vallja magát. Sajnálatos, hogy manapság egyre ritkábban hallani magyar szót azon a tájon, ahol pár évtizeddel ezelőtt még az őshonos magyar családok anyanyelvétől visszhangzottak az utcák, boltok, vendéglők…
Ezért is örvendetes egy magyar oázis – az 1680-ban épített, majd romos állapotából öt évvel ezelőtt csodálatosan felújított, késő reneszánsz stílusú kastély, illetve az ódon falak között székelő Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet léte a település szívében. A komáromi KT Könyv- és Lapkiadónak, illetve a Meszlényi és Szénássy családnak köszönhető, hogy az államosítás során eredeti tulajdonosaitól elkobzott, és pusztulásra-lebontásra ítélt épületet 1998-ban megvásárolta, eredeti pompájába visszaállíttatta, és azt immár ötödik éve közcélokra hasznosítja. A védett műemlékek közé 2002-ben bejegyzett, impozáns épületben jelenleg több kiállítás csodálható meg.
Köztük a „Felvidék nagyjainak teljes alakos kerámiaszobrai” címet viselő (Szelekovszky Magdolna kerámiaművész alkotásai, a kosztümöket pedig Juhász Katalin készítette), továbbá a kastély bútormúzeuma és az idén nyáron létesített téglamúzeum.
A 2005 őszén fiatalon elhunyt „Doktor Úr” (dr. Szénássy Árpád – ottjártamkor csúzi tisztelői nagy szeretettel emlegették így a komáromi helytörténész-írót szerk.) célja volt e múzeumban bemutatni egy vidéki kastély építészetét, a hajdani nemesi életmódot és a benne zajlott hétköznapokat is. E célkitűzéssel összhangban a tulajdonosok saját ízlésük alapján alakították ki a kastély enteriőrjét – megidézve az 1945 előtti állapotot. A bemutatásra kerülő bútorokat hagyatékból vásárolták, s a szobák berendezésekor arra törekedtek, hogy funkcionálisan elkülönüljenek, és a mai igényekkel összhangban használhatók is legyenek. Szobánként más-más stílust és színvilágot érvényesítettek, miközben az összhatással is elbűvölik a látogatókat. Helyszűke miatt nem áll módomban részletesen leírni a közszemlére bocsátott látványt. Ám azt állíthatom: élménydús időutazásban lehet részük mindazoknak, akik – akár nyárvégi kirándulásuk részeként – szemrevételezik a fennemlített muzeális értékeket, esetleg részt vesznek valamelyik ott zajló tudományos tanácskozáson, előadáson, Szénássy Árpád Emléknapon… A belépőket a „SALVE” (Üdvözlégy) márványtábla fogadja.
Végigbarangolhatnak az Esterházy-emlékszobán, melyben többek között helyet kapott Kossuth Ferenc gipsz tanulmány-fejszobra és íróasztala – eredeti korabeli könyvekkel. A két kiállítóteremben Pázmány Péterrel, Baross Gáborral, Jedlik Ányossal, Andrássy Gyulával és Klapka Györggyel, majd odébb Jókai Mórral és nejével, Laborfalvi Rózával, továbbá Feszty Árpáddal találkozhatnak. Vagyis az ő életnagyságú kerámiaszobraikkal, amelyek annyira élethűek, hogy szinte azt várjuk: szóljanak már hozzánk!
Az árkádos reneszánsz folyosón áthaladva szembetűnnek a barokk és klasszicista átépítésből származó CI és CB monogramos téglák, amelyek a Csúzyak által működtetett téglagyárból valók, valamint az egykori híres személyiségek (pl.: Napóleon, Cleopatra, Washington, Kossuth Lajos stb.) díszes fegyvereinek másolatai. Az egyik legszebb helyszín a tükörterem, amely konferenciák, előadások céljaira és esketőteremként is szolgál. Falait hat eredeti olajfestmény díszíti, amelyeken a kastélyhoz valaha kötődött jeles személyiségeket – Sőtér Kálmán európai hírű méhészt, Franz Schubert világhírű zeneszerzőt, Bél Mátyás polihisztort, František Palackýt – a Csúzyak házitanítóját, Guyon Richárd huszártisztet és Kálmán Rudolf komáromi főispánt – örökítették meg.
Lehár Ferenc emlékét külön ebédlőszoba őrzi, amelynek eredeti szecessziós bútorát a Szénássy család vásárolta meg az operettfejedelem Komáromban élő unokatestvérétől, s azt Lehár kerámiaszobra „őrzi”.
E Lehár-szoba mellett az egykori Apponyi-könyvtár mintájára rendezték be az Apponyi-könyvtárszobát, amelyben az 1600-ból származó kötetek mellett helyet kapott a háromszáz éves komáromi nyomda értékes könyvtára is. Onnan a vadászfolyosón át haladhatunk tovább, amely elején felvidéki városokról készült metszetek, valamint a kastély építésének történetét elénk táró fotók tekinthetők meg, és hát nem hiányozhatnak a vadásztrófeák sem.
A hálószobák (arany, zöld és sárga szoba), a házitanító Palacký emlékére berendezett szoba, a fiúszoba, a mellékhelyiségek (előszoba, fürdőszobák, konyha), továbbá a boltíves pince is nagyon esztétikus látványt nyújtanak. Valamennyi terem megtekintése után érdemes időzni a kastély parkjában is, ahol a kút mellett álló, közel háromszáz éves hársfa „mesél” a régi titkokról.
A tulajdonosok a hátsó teraszos részen, a kiszolgáló személyzet egykori romos épületéből megmentett két kőfalban – javarészt dr. Szénássy Árpád gyűjteményéből – alakították ki a Csallóköz és Mátyusföld téglagyártását bemutató téglamúzeumot. Minderről részletesebben is olvashatnak a Komáromi KT Lap- és Könyvkiadó Kft. Honismereti Kiskönyvtár-sorozatában megjelent fényképes kiadványban. Akiknek az érdeklődését sikerült felkeltenem, és szívesen kiruccannának a csúzi kastélymúzeumba, előzetesen egyeztethetnek időpontot a 035-7700869-es telefonszámon.
Zárszóként még annyit: ottjártamkor örömömbe némi üröm is vegyült, miközben Kiaczyné Gál Erzsébet kastélygondnok élvezetes, lényegretörő kalauzolását hallgattam. Könnyes szemmel, őszintén sajnálkozva említette dr. Szénássy Árpád azon terveit, amelyek megvalósítását meghiúsította a nagyműveltségű patrióta korai halála. Remélhetőleg akadnak, akik továbbviszik az általa meggyújtott fáklyát…
Delta/ Nagy-Miskó Ildikó, a szerző felvételei
Forrás: http://vilagom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=133382
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2012/01/31940_1.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/01/31940_2.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/01/31940_3.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/01/31940_4.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/01/31940_5.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/01/31940_6.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/01/31940_7.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/01/31940_8.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/01/31940_9.jpg” width=”180″ height=”106″ title=”Csúz” }Csúz{/japopup}
Képaláírások:
1. Baross Gábor politikus, Jedlik Ányos fizikus-feltaláló, Andrássy Gyula miniszterelnök és Klapka György honvédtábornok
2. Jókai Mórt neje, Laborfalvi Róza kínálja teával… szinte életre kelnek
3. A bejárat közelében Esterházy János gróf kerámiaszobra fogad
4. Feszty Árpád és fő műve, A magyarok bejövetele c. körkép másolata
5. Híres egyéniségek fegyvereinek másolatai a reneszánsz folyosón
6. Lehár Ferenc
7. Az Apponyi-könyvtárszoba értékes, több százéves kötetekkel
8. A kastélyparkot kis híd és kút teszi még hangulatosabbá
9. A kastély hátulnézetből
