Az ógyallai születésű Feszty Árpád ízig-vérig magyar festő volt. A napokban a tatai református gimnáziumban nyílt kiállítása. A soha nem látott Feszty-festmények március 20-ig várják a látogatókat.
Aki már járt Tatán, s ott az óvárosban a Kossuth téren, valószínűleg ugyanazt érezte, amit én: mintha lelke lenne a kéttornyú templom uralta térségnek. Ez a hangulat él tovább a ll-es szám alatti református gimnáziumban is, melyet a nyugdíjba vonuló Kálmán Attila /az Antall kormány államtitkára/ igazgat, s melynek dísztermében Feszty Árpád /l856-l9l4/ ötven olyan festménye látható március huszadikáig, melyeket a nagyközönség még nem tanulmányozhatott.
A félszáz kép a Magyar Nemzeti Galéria és a helyi Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből való, illetve a Feszty család leszármazottai adták kölcsön. Kálmán igazgató úr negyvennél is több tárlatot szervezett meg ügy- és hazaszeretetből hat éves tatai működése során az iskola aulájában, hogy diákjainak, – de másoknak is – bemutathassa azokat a jeles személyiségeket, akik Tatához és a környékéhez kötődnek! Kár, hogy a média munkatársai alig-alig érdeklődnek e kincsek iránt a városka e patinás tanintézményében! Ha kíváncsiak lennének A magyarok bejövetele /az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban kiállított/ körkép alkotójára, most bepillanthatnának műhelyébe.
A Komárom környékén élő felvidékieket fokozottan vonzhatja ez a tárlat, hiszen Feszty Árpád, ez az ízig-vérig magyar festő Ógyallán született, s közeli kingyesi tanyáján készítette el a hatalmas mű sok vázlatát. A januári megnyitón három hölgy szólt a mindössze 58 évet élt művészről: az ógyallai származású Récka Bögi Adrianna művészettörténész, a nyitrai Konstantin Egyetem docense és képzőművészeti tanszékének vezetője, Kövesdi Mónika tatai művészettörténész és a komáromi Feszty Zsuzsa, a család egyik leszármazottja.
Mindhárman élvezetesen beszéltek Feszty Árpádról és művészetéről. Megtudhattuk, hogy a szikrázóan tehetséges festő Komáromban, Pozsonyban és Budapesten folytatta tanulmányait, tizenhat évesen beállt vándorszínésznek, s egyúttal díszleteket festett az előadásokhoz. Münchenben a képzőművészeti akadémia növendéke volt, tanulmányutakon vett részt Velencében és képezte magát a bécsi képzőművészeti akadémián. A híres, A magyarok bejövetele körkép 1800 négyzetméter felületű, s azt Londonban is bemutatták. A tárlat érdekessége néhány pompás korabeli eszköz is, így pl. vizestömlő, tülök-kürt vagy pártaöv – Feszty ugyanis teljes hűségre törekedett az ábrázolás során. Elutazott a vereckei hágóhoz is, hogy a témát hiteles tájba tervezhesse segítőivel, így p. Mednyánszky Lászlóval, ezért ott számos tájvázlatot készítettek.
A megnyitó közönsége – a református gimnázium diáksága – nagy figyelemmel hallgatta Feszty Zsuzsát is, aki finom humorral szőtte át mondandóját és felolvasott néhányat azok közül a bökversek közül, melyeket a festő bohém vendégei – pl. Jókai Mór, Bársony István, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Dankó Pista, Lányi Géza vagy Rákosi Viktor – a kingyesi tanya mestergerendájába véstek.
Mint már említettem, a Feszty-kiállítás március huszadikáig látogatható a tanítási napokon, de előzetes egyeztetés után a hét végén is. Az érdeklődők a magyarországi – +36-30/210-1880-es telefonszámon közölhetik látogatási szándékukat.
Batta György, Felvidék ma