Pozsonyban is megemlékeztek gróf Esterházy János halálának 55. évfordulójáról a Csemadok pozsonyi székházának dísztermében.
Az egybegyűlteket és a vendégeket Hrubík Béla, a Csemadok Országos Tanácsának elnöke köszöntötte, valamint Dr.Balogh Csaba Magyarország szlovákiai nagykövete. Beszédében méltatta Esterházy helytállását, s úgy fogalmazott, hogy erre a helytállásra volna szükségük a felvidéki magyaroknak a mostani választásoknál.
A nagykövet köszöntője után Siposhegyi Péter „Hantjával sem takar” című monodrámáját adta elő Boráros Imre. A színművész Esterházy János életének drámája 12 stációban mutatta be. A művész komoly művészi eszközeivel, pódiumművészi tapasztalatával, monodráma-specialista mivoltával, korismeretével formálja meg Esterházy jellemét, vívódásait, börtönkorszakát, lelkivilágát.
Néhai Siposhegyi Pétert régi ismeretség fűzte a felvidéki magyar hivatásos színjátszásunk kiemelkedő képviselőjéhez, Boráros Imréhez. Ő előbb a „Mielőtt csillag lettem” című, Viszockijról szóló monodrámáját, majd a Márai Sándornak emléket állító „Állampolgár” című darabját vitte sikerre. 2007-ben pedig a szerző jeles aktorunk felkérésének eleget téve röpke idő alatt írta meg a „Hantjával sem takar (alcíme: János passió)” című monodrámáját, amely története 1936 és 1957 között játszódik. Benne a nagypénteki szertartások világa elevenedik meg, hiszen egy ember áldozatáról van szó. János (Boráros Imre) Esterházy tragikus sorsának fontos részleteit – annak lelki-politikai hátterét is feltárva – eleveníti fel.
SzÉ, Szakc Pozsony/ Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”32701″}
