Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke az MKP és a Most-Híd vezetői között megvalósult tanácskozást követően hallatta újra a hangját.
A márciusi előrehozott parlamenti választásokon elszenvedett csúfos és fájó kudarcot követően a szlovák nemzetiek magyarokat illető jelzőkben és alkoholtartalmú nedűkben igazán nem válogató vezetőjének érthető okokból jelentősen csökkent a hangereje. A hiba természetesen nem az ő készülékében van – erről legújabb nyilatkozata is tanúskodik – egész egyszerűen a kutya se kíváncsi már a műsorra, az ezerszer is lejárt lemezre, amely ráadásul Fico által „újramasterelve” mindenki számára elérhető a szlovák hétköznapokban…
Hanem a szlovák állami hírügynökség mégiscsak igen jó érzékkel „csapott le” egy aktuális téma kapcsán a veterán politikusra, hadd fűszerezze csak meg jól egy amúgy meglehetőst sótlanra-ízetlenre sikeredett találkozó visszhangját.
Igen, helyesen gondolja a kedves olvasó, az MKP-Híd találkáról s az azt követő pártelnöki nyilatkozatokra adott Slota-féle kommentárról vagyon szó.. Ami az előbbit – tehát magát a találkozót – illeti, az lényegében fél szót sem érdemel: hiábavaló lenne a hiábavalóságon elmélkedni…
De visszatérve Slota nyilatkozatára, mellyel Berényi azon szavaira reagált, melyek szerint a felvidéki magyarságnak szüksége van az autonómiára megmaradásához, ami ugyanakkor egyáltalán nem jelenti az elszakadásra való törekvést, éppen ellenkezőleg.
Slota szerint azonban mindez csupán szemfényvesztés és megtévesztés Berényi részéről, hiszen: „Megnézném, ki bízná rá a magyar állampolgár Berényire, hogy megoldja az állam legtermékenyebb részének kérdését, s így egy csodás területet adományozzon Budapestnek”. Szegény Ján Slota! Csak nem hagyja őt nyugodni Berényi magyar állampolgársága, pontosabban az azt övező misztikus titokzatosság. Luxuskocsiját, magánrepülőgépét egy demizson borókát és fél karját odaadná egy olyan fotóért, amely a magyar párt elnökét rögzíti az ellenséges állam alkotmányára való felesküdés közben. Talán van ilyen, talán nincs.
Mindenesetre Slotának igaza is van, meg nincs is fent idézett mondatában. Igaza van, amennyiben e föld valóban csodás. Boldogabb időkben sokkal jobb helyen is lenne ott, ahová mindigis szervesen tartozott: Magyarországon. Ám hogy mennyire termékeny, arról már lehet vitatkozni. Különösen azok után, hogy Slota és elvtársai, beleértve a hasonló emlőkön táplálkozó Ficóékat is, igen sokat tettek azért, hogy terméketlenné tegyék e csodás területet. Terméketlenné és hovatovább élhetetlenné. Terméketlenné, mert lassan alig marad a magyar régiókban számottevő termelő tényező, ennek szomorú szimbolikus példája a totálisan szétrabolt komáromi hajógyár tragédiája – családok ezreinek tragédiája. És élhetetlenné, mert a Slotához hasonló csőlátású fajankók az itt élő magyarok által is fizetett adókból létesített munkahelyeiken azon buzgólkodnak, hogy soha ne érezhesse magát itt az ember egyenrangú polgárnak – ha magyar.
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
