Nemzetpolitika és magyarságtudomány címmel két napos konferenciára került sor október 26-27-én Veszprémben, a Dubniczay palotában. A konferencián magyarországi, felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és dévidéki szakértők, tudósok előadásait hallhatta a közönség. A díszvendég Duray Miklós felvidédi politikus, címzetes egyetemi docens volt.
A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány rendezvénye plenáris óléssel kezdődött, amelyen a konferencia elnöke, dr. Garaczi Imre szólalt fel először. Megköszönte a levéltár szakmai közreműködését, és bemutatta a Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány által 2003-ban létrehozott magyarságtudományi műhely célkitűzéseit, eredményeit. A jelenlegi konferencia a nemzetpolitika témakörben immár a sorban a harmadik volt, az előző kettő eredményiet kötetben jelentették meg, és most is úgy tervezik, hogy a tavaszi Gizella Napok keretében bemutatják a konfereniciát összegző kötetet.
Némethné Károlyi Jolán, Veszprém város önkormányzatának képviselője is köszöntötte a konferencia előadóit és vendégeit. Méltatta az alapítvány és a műhely eddigi tevékenységét, hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy biztos tudásunk legyen a múltról, mert a jelenben csak így állhatunk meg szilárd lábakon. Elhangzott, a korábban rendezett hasonló témájú konferenciának hatalmas sikere volt, és reméli, hogy a folytatás is méltó lesz hozzá. Örömmel fogadta, hogy Veszprém város adhat otthont ennek a rendezvénynek.
„A szeretet és a hűség el ne hagyjon bennünket” ezzel a gondolattal kezdte köszöntőjét Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. Hangsúlyozta, a szeretet áldás és feladat egyszerre. A hűség pedig azt jelenti, hogy az iránt érzünk szeretet, amibe bele születtünk. A püspök kiemelte, manapság a globalizáció korában még inkább fontos, hogy hűek legyünk saját kultúránkhoz.
Dr. Garaczi Imre közvetítette dr. Friedler Ferencnek, a Pannon Egyetem rektorának a köszöntőjét, aki nem tudott megjelenni az eseményen. Elhangzott, Veszprém egyeteme támogatja dr. Váradi Natáliát, aki az 1956 után elhurcolt egyetemistákról készít kutatást.
A rendezvény első előadása keretében Duray Miklós beszélt a nemzetpolitikai programalkotás alapelveiről. Elmondta, a nemzetpolitikának pártpolitikától függetlennek kell lennie. A különböző parlamenti erőknek konszenzusban kell a nemzet tagjairól dönteniük. Ha egy párt kisajátítja ezt, akkor annak az esetleges megbukása után megszakad az intézkedések folytonossága, ami hatalmas károkat okoz. Az előadó hangsúlyozta azt is, hogy a nemzetet nem szabad összemosni az állammal. A történelem során már ezt megtették, és megszületett a nemzetállam fogalma, ami rengeteg konfliktushoz vezetett. Elhangzott, Trianon után a revíziós politika uralkodott minden magyar területen, ám a második világháború után a rendszerváltásig a külhoni magyarok magukra voltak hagyva. A kilencvenes években a nemzetpolitika kezdett feléledni, ám 2001 óta a belső ellentétek lerombolták azt, amit 1991-től felépítettek.
Dr. Papp Sándor Kisebbségben és emberségben – Trianon után címmel tartott előadást. Elmondta, a két világháború közt a külhoni magyaroknak újra meg kellett találni magukat és az identitásukat, hogy fennmaradjanak. Ezt gyakran az egyház és az iskola segítségével tették meg. Az első és második bécsi döntés felvillantotta a reményt, hogy nem kell kisebbségben élniük. A második világháború után azonban romba dőlt minden addigi törekvés. A legtöbb országban tombolt a többség sovinizmusa. Csehszlovákiában kiadták a Beneš-dekrétumokat, Romániában látszatjogokat adtak a magyaroknak, majd azokat is elkezdték elvenni tőlük, Jugoszláviában pedig 40 ezer magyar öltek meg az 1942-es déljvidéki mészárlás megtorlásaként. Dr. Papp Sándor elmondta, a rendszerváltás azokkal a reményekkel kecsegtetett, hogy Magyarország és a szomszédos országok megegyeznek a területükön élő kisebbségek ügyében és közösen cselekednek egy emberibb rendszer kialakulásáért. Ebben sajnos azonban csalódniuk kellett – zárta az előadást.
A plenáris ülés után a konferencia szekciókban folytatódott, a két nap alatt több mint 40 szakember tartott előadást. Több egyetemről, főiskoláról és szakmai intézményből érkeztek az előadók, mint például a Pannon Egyetemről, Pécsi Tudományegyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Nyugat-magyarországi Egyetemről. Az Eszterházy Károly Főiskola több fiatal tanárásnak és doktorandusz hallgatójának is lehetőséget biztosítottak a konferencia szervezői, hogy újszerű szakmai irányokról tartsanak előadást.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről négy előadó érkezett. Dr.Bodó Barna előadásában a strukturális asszimiláció elméletét ismertette, olyan elméletet, amely a Kárpát-medencében élő magyarság sajátos helyzetét mutatja be, a szórványmagyarság kialakulásának, a magyarság asszimilációjának menetére vonatkoziki.
Az erdélyi előadók közül Székely Tünde a romániai és szlovákiai magyar civil társadalomról, dr. Murádin János Kristóf az 1941-44 között működő Erdélyi Magyar Pártról, dr. Lupescu Radu pedig Mátyás király kolozsvári kultuszának 19 századi újjászületéséről tartott előadást.
Szlovákiából két szakmai előadás hangzott el a levéltárosokat felsorakoztató szekcióban. Dr. Bukovszky László történész, a szlovák kormány kisebbségi kormánybiztosi hivatala nemzetiségpolitikai főosztályának munkatársa, a szlovákiai és csehországi levéltárakban a magyar vonatkozású állambiztonsági iratok kutathatóságáról tartott előadást. Dr. Novák Veronika, a szlovákiai állami levéltár vágsellyei fióklevéltárának vezetője pedig a szlovákiai levéltársakban a magyar vonatkozású iratok fond jegyzékeinek készítéséről, a nehézségekről tartott elaődást.
Forrás: vehir.hu
A képek megtekinthetők a képgalériában.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36210″}
