Hőna Gusztáv harsonaművésznek, Tóth Péter zeneszerzőnek, Gráf Zsuzsanna karnagynak és a Győri Filharmonikus Zenekar igazgatóinak ítélték oda a 2013-as Bartók-Pásztory díjakat. Az elismerést minden évben Bartók Béla születésének évfordulóján nyújtják át.
A születésnap alkalmából a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) tanári kara hétfő délután, március 25-én a hagyományok szerint megkoszorúzta Bartók Béla síremlékét a Farkasréti temetőben. A díjakat délután az LFZE Wesselényi utcai, Ligeti Györgyről elnevezett épületében adták át.
Batta András rektor kiemelte, hogy ez a nap piros betűs, jeles ünnep a Zeneakadémia életében. „Jól sáfárkodunk Bartók nagyszerű örökségével. A hangszeres növendékek játsszák a zeneszerző műveit, a néhány éve létrehozott népzene szak megtestesíti Bartók tudományos gyűjtőmunkáját, a dzsessz tanszak tanulmányi anyagából sem hiányzik ez az életmű, ez a hatás épül be és teszi a magyar, a közép-európai dzsesszmuzsika sajátossá.
A díjat Bartók második felesége, (a rimaszombati származású – szerk. megj.) Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján hozták létre, forrása a befolyó jogdíjak egy része. A rektor aláhúzta, hogy a Bartók-Pásztory-díj szigorúan szakmai elismerés, a kuratóriumot az intézmény tanárai alkotják.
Hőna Gusztáv harsonaművészt, az egyetem fúvós tanszakának vezetőjét Kovács Béla klarinétművész köszöntötte. Kiemelte: telitalálat, hogy Hőna Gusztáv a harsonát választotta hangszeréül, mert játékából sugárzik az instrumentum szeretete, Ravel, Bartók vagy Wagner egy-egy egy műve színesen szólal meg általa. Volt zenekari muzsikus, fúvós kamaraegyüttesek alapítója. Iskolateremtő, növendékeit a hangszer használatának modernségére, az új irodalom elsajátításának útjára vezeti.
Tóth Péter zeneszerzőt Devich János professzor emeritus méltatta. Idézett egy korábbi interjúból: szívesen vagyok szürke eminenciás – mondta a zeneszerző. Devich János szerint Tóth Péter munkásságát fölényes szakmai tudás, gazdag érzelemvilág és a hagyományok tisztelete, alkotói világát a műfajok sokfélesége jellemzi. „A szürke egyre színesedik, az eminenciás pedig izmosodik” – jegyezte meg laudációjában Devich János.
Gráf Zsuzsannáról, az Angelica Leánykar alapító karnagyáról Erdei Péter, a Zeneakadémia tanára úgy vélte, hogy művészi és emberi attitűdje, pedagógiai tevékenysége egyaránt példamutató. „Megszállottja a hivatásának, maga építette a Városmajori Gimnázium növendékeiből hangszerét: a kórust. Munkáját a folyamatos építkezés teszi kimagaslóvá, eredménye rangos kórusversenyeken elért díjak mellett számos fesztivál meghívás.” Különösen figyelemre méltó, milyen ihletetten szólaltatja meg a kórus a mai szerzők műveit.
A Győri Filharmonikus Zenekar gazdag zenei múltjára emlékeztetett Batta András rektor. Istvánffy Benedekre, Richter Antalra és fiára, a világhírűvé vált Wagner dirigensre, Richter Jánosra, aki a fiatal Bartók Kossuth-szimfóniáját is megszólaltatta. A város zenei kisugárzásában Haydn, Nikisch Artúr, Flesch Antal és Varga Tibor neve is feltűnik. Megemlítette, hogy Pásztory Ditta kevés magyarországi hangversenyének egyikét már Bartók halála után, a Győri Filharmonikusokkal adta. A díjat Fűke Géza igazgató és Berkes Kálmán művészeti vezető, klarinétművész-karmester vette át.
MTI nyomán Felvidék.ma
