A fenti címmel szervezte meg következő rendezvényét az ipolysági székhelyű Honti Kaszinó. A március 6-ai rendezvény központi témája a szlovákiai magyar iskolahálózat helyzete volt. Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője a középiskolákat érintő iskolahálózat optimalizációjának alaptételei mellett külön szólt az Ipolyságon formálódó magyar iskolaközpontról is.
Mint a felvezetőben Kapusník Csaba, a Honti Kaszinó vezetőségi tagja kifejtette: az iskolahálózat optimalizációja igen aktuális az Ipoly menti kisvárosban, ahogy Felvidék-szerte is érzékeljük a magyar közösségeinkben.
Fodor Attila és Kapusník Csaba (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Fodor Attila bevezetőben elmondta, az optimalizáció kérdése nem most jelentkezett először. Több éve, évtizede már terítéken van a téma, azonban ezidáig sikerült elhalasztani mindezt – hangzott el az ipolysági fórumon. Az iskolahálózat racionalizációja felmerült a korábbi szlovák kormányok idején, elég, ha csak Čaplovič szakminiszter terveire gondolunk.
A jelen helyzetre visszatekintve elmondta, hogy
„ez a tárca komolyan veszi, hogy erősebb iskolák kellenek, és megpróbálja ösztönözni az iskolaközösségeket arra, hogy miként lehetnek erősebbek a jövőben”.
Az előadás első felében felvázolta a szlovákiai magyar iskolahálózat helyzetét. Górcső alá vette demográfiai változásokat, a gazdasági helyzetet, a magyar közösség területi elhelyezkedését. Kiemelte, hiányzik az átfogó stratégia, amely hatással van az iskolahálózat alakulására.
A számadatokat tekintve a 2024-es adatok szerint a felvidéki magyar közösségben 673 magyarul oktató tanintézmény működik az óvoda – alapiskola – középiskola – gimnázium tengely mentén. Mint elmondta, a nagy létszámú intézmények hálózata mellett kevés az egyes tanintézményekbe járó gyermekek száma.
A magyar intézmények elmúlt években jegyzett adatai alapján elmondható, hogy amíg az óvodások száma némiképpen növekszik, addig az alapiskolások száma stagnál, a középiskolások száma csökken. A mesteremberképzés anyanyelven a legkevésbé elérhető, a magyar nemzetiségű tanulók mintegy egyharmada szlovák nyelven tudja csak elsajátítani az egyes mesterségek alapjait.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Jelezte: a tanintézmények fejkvóta alapján kapják a finanszírozást. Az alapnormatíva a kétszáz és azt meghaladó létszámú iskolák működtetésére elegendő. Az említett létszám alatti iskolák külön dotációra kényszerülnek. A pluszfinanszírozásra nincs elegendő forrás, ezen a helyzeten segítene az iskolahálózat optimalizációja.
Fodor Attila előadása második felében az ipolysági helyzetre fókuszált. A városban két magyar alapiskola, két magyar gimnázium és egy magyarul is oktató szakközépiskola működik. A középiskolák létszámának alakulása előrevetíti az optimalizációt, iskolaközpont létrehozását.
Az anyanyelvi oktatás mentén kialakított iskolaközpontok mindezen segítenének, mindamellett a magyar közösség erősítését is szolgálnák– magyarázta Fodor.
Az optimalizáció feltételei közül kiemelte a tanintézmény elérhetőségét, a fenntarthatóságot, valamint az oktatás minőségének erősítését. Az összevonás valódi értéke az oktatás minőségének emelése – szögezte le a szakember. Az így létrejött intézmény gazdagabb programkínálattal csábíthatja a diákokat. Több forráshoz juthatnak, stabilabb pedagógiai közösség alakulhat ki.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az esten reflektált az ipolysági képviselő-testület február 20-ai ülésére, amikor is határozat született arról, hogy a Szondy György Gimnázium fenntartói jogköre a megyétől a város hatáskörébe kerül.
„Racionális megoldás született Ipolyságon, amely példaértékű a magyar közösségeink számára”
– szögezte le Fodor Attila.
A rendezvényen felszólaltak a közönség soraiban lévő iskolaigazgatók, önkormányzati képviselők és hivatalvezetők, akik értékelték a tanintézményeket érintő változásokat.
Az ipolysági helyzetről korábban ITT, ITT, ITT, ITT és ITT írtunk.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
