A helyi értékek nyomában a XXII. Ipoly-napon is

Ipoly neve napjához igazítva az idei esztendőben is megrendezte a Honti Múzeum és Galéria a Baráti Köre az Ipoly-napot. A rendezvény fókuszában immár két évtizede az Ipoly mente helytörténete, a néphagyományok, a térség kulturális öröksége és természeti kincsei állnak. Az augusztus 16-i eseményen több helytörténeti értékről hallhatott a konferencia közönsége.

A hagyományokat követve az esemény az ünnepelt folyó köszöntésével kezdődött. Mint Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője rövid felvezetőjében jelezte: augusztus 13-a Ipoly neve napja, ehhez kapcsolódóan köszöntik az éltető folyót.

Tóth György (b.) (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Tóth György, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Kör elnöke a folyóval kapcsolatban kifejtette, az Ipoly mindig is fontos és meghatározó szerepet töltött be az itt élők életében. Mint elmondta: az őseink folyó iránti tiszteletét tükrözi az Ipoly előtaggal rendelkező települések sokasága az Ipoly mentén.

Ugyancsak kitért az Ipoly mente természeti csodáira, az egyedi növény- és állatvilág sokszínűségére.  Felelevenítette, hogy a folyó részese volt az itt élő közösségek történetének. Hol elszakított, hol összekötött a folyó.

Kiemelte a lokálpatriotizmus megtartó erejét, mely jellemzi a partja mentén élőket.

A rövid köszöntők után az önkormányzat, intézmények és civil szervezetek képviselői virágcsokrokkal köszöntötték a folyót.

Pálinkás Tibor ismerteti a programot (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A helytörténeti előadásoknak a Pongrácz Magyar Közösségi Ház adott otthont.

Elsőként dr. Hála József szólalt fel. Adalékok a Honti Múzeum történetéhez című kiselőadásában az idén újjáalakulásának harmincadik évfordulóját ünneplő intézmény egykori múzeumalapítójáról értekezett. Szerteágazó kutatásai során újabb adalékokat talált Pongrácz Elemér életéről. Ő volt a kezdeményezője a századfordulón a Hont vármegyei múzeum létrehozásának Ipolyságon.

Dr. Hála József (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az intézmény 1902-ben nyitotta meg kapuit. Életéről, főleg a korai nyugdíjazása utáni időszakról keveset tudunk. Hála József kutatásainak köszönhetően némiképpen feltérképezte az említett időszakot.

Baka Anita ipolyviski születésű papokat mutatta be előadásában. Az Ipoly menti falu a 19. században három nemes főpap szülőfaluja volt.  Az előadásában szólt Kőnig Mórról, Fehér Ipolyról és Rajner Lajosról. A jeles főpapokról az alábbi cikkünkben írtunk bővebben.

Baka Anita (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A helytörténész az jeles papok élettörténetének felvázolása mellett jelezte, a község őrzi emléküket, kerek évfordulóikon tiszteleg a főpapok előtt. Kőnig Mór születésének kétszázadik évfordulóján 2022 tavaszán több napos eseményfolyammal tisztelegtek emléke előtt Ipolyvisken. Dr. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát rokonainak nyughelye még ma is fellelhető a községi temetőben. Halálának 110. évfordulóján 2019 novemberében szentmisével egybekötött előadással emlékeztek az egykori főapátra. Rajner Lajos esztergomi segédpüspökről imanap keretében emlékeztek meg az ipolyviskiek.

Mára már kevesen tudják, hogy az ásványvíz forrásáról ismert Szalatnya egykoron népszerű fürdőhely volt. Erről már dr. Kiss László, orvostörténész, helytörténész értekezett. A gyógyvízének hatását már a 19. század első éveiben ismerték. Kitaibel Pál tudományos munkáiban dolgozta fel a forrás gyógyhatását.

Dr. Kiss László (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A reformkorban fokozatosan kiépült a gyógyfürdőhely. Vélhetően a forrás környékén állhattak az épületek. Sajnos fotográfiák nem nagyon maradtak meg, az 1830-as és 1840-es évek újságcikkei által tudjuk elképzelni az egykori fürdőt. A fennmaradt források alapján Jókai Mór és Petőfi Sándor is megfordult a fürdőben 1846 júniusában. Napjainkban sajnos nem csak a fürdő veszett oda, hanem az ásványvíz palackozása is abba maradt bő másfél évtizede.

A konferencia teret ad könyvismertetéseknek illetve kiállításoknak is. Így az idei év programjába is bekerült könyvbemutató.  Árpási Imre és Szilva Péter Ernő Át a vízválasztón című kötete a börzsönyi kisvasút történetét dolgozza fel. Közel másfél évtized kutatói munkájával elkészült kiadvány végig vezeti az olvasót az ipari jelentőségű kisvasút történetén. A Szob – Márianosztra – Nagybörzsöny – Ipolypásztó vonalon fokozatosan kiépített vasút a kő és a faszállítás megkönnyítését szolgálta.

Szilva Péter Ernő (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Azonban a történelmi sorsfordítók meghatározták a kisvasút működését. Trianon után az ipolypásztói szakasz szűnt meg, fokozatosan kihasználatlan lett a megmaradt erdei vasút is.  Az ezredforduló hozott változást, az ipari szállítmányozást felváltotta a turizmus. Jelenleg igen közkedvelt a börzsönyi erdei kisvasút az anyaországi és a határon túliak számára is.

Gazdag Katalin népviseletes babáit hozta el a konferenciára. Amint elmondta: Ipoly-naphoz kötődve az Ipoly menti felvidéki települések népviseletes babáit mutatja be Ipolyvarbótól Helembáig bezárulva.

Gazdag Katalin (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A nyugalmazott pedagógus bemutatta a már megjelent köteteit. A Lányok, asszonyok ünneplőben című könyve közel ötven település népviseletét öleli fel. A népviseletes babák mellett falvédőket is gyűjt. Erről is megjelentetett már kiadvány. Számos helyen állította ki mindkét gyűjteményét. A nagytúri kiállításról ITT, az ipolysági tárlatról pedig ITT számoltunk be.

Megvendégeléssel és baráti beszélgetéssel ért végett a XXII. Ipoly-nap. A 2024-es Ipoly-napról ITT, A 2023-es eseményről ITT, a 2022-es rendezvényről ITT, a 2021-es konferenciáról pedig ITT írtunk.

Pásztor Péter/Felvidék.ma