A idén november 8-án Sátoraljaújhelyen tartott Halzl József Emlékkonferencia középpontjában a fiatal nemzedéknek a nemzeti közösségek jövőjének formálásában betöltött szerepe állt. A rendezvény fő témája – „Magyar fiatalok határon innen és túl – A jelen ifjúsága a jövő valósága” – a Kárpát-medencei magyar ifjúság összetartozását, közösségépítő és nemzetmegtartó erejét hangsúlyozta.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára tartotta a bevezető előadást „A magyar ifjúságpolitika prioritásai” címmel. Előadásában kiemelte: a magyar kormány ifjúságpolitikája nem csupán programokat indít, hanem folyamatosan figyeli azok hatását – különösen a határon túli magyar közösségek életére.
Panyi Miklós (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Hangsúlyozta, hogy a fiatalok támogatása a Kárpát-medence egészére kiterjed. Ennek keretében több mint 231,5 millió forint jutott különböző oktatási és közösségfejlesztési programokra, köztük iskolafejlesztésekre, tehetséggondozásra és néptámogatási kezdeményezésekre.
Külön kiemelte a Rákóczi Szövetség szerepét, amely évtizedek óta meghatározó szervezője és motorja a határokon átívelő ifjúsági kapcsolatoknak, táboroknak és ösztöndíjprogramoknak.
Az előadó példaként említette a határon túli iskolabuszprogramot, mellyel naponta közel 900 gyermek oktatáshoz való hozzáférését biztosítják. Ezek a kezdeményezések nemcsak az oktatási lehetőségeket bővítik, hanem a magyar nyelv és kultúra megőrzését is szolgálják.
Panyi Miklós előadását összegző gondolataiban hangsúlyozta:
„A fiatalok jövője egyben a nemzet jövője is. A feladatunk, hogy biztonságos, értékteremtő és identitást erősítő környezetet teremtsünk számukra – határon innen és túl.”
Panyi Miklós (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az ifjúságpolitika legfontosabb céljai közé sorolta a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, a tanári utánpótlás biztosítását, a kulturális és sportélet fejlesztését, valamint a nemzeti identitás és közösségi összetartozás megerősítését.
A konferencia hátralévő részében két panelben tárgyalták meg a témát. A Magyar ifjúság – trendek és kihívások kutatói szemmel kerekasztal-beszélgetést Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója moderálta.
Kántor humorral, de komolyan jegyezte meg: „A nemzetpolitikának legalább huszonöt százalékát találkozásokra kellene fordítani – bálokra, táborokra, rendezvényekre. Bárhol, csak a magyar fiatalok találkozzanak egymással.”
Kántor Zoltán (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„A magyar iskola a megmaradás záloga”
Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője a Kárpát-medencei magyar fiatalok helyzetéről, közösségi kötődéseiről és identitásának alakulásáról beszélt.
Előadását idézettel kezdte, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekben a határok átjárhatósága, a társadalmi nyitottság és a felekezeti határok oldódása alapvetően átalakította a magyarság helyzetét a régióban. Ugyanakkor – mint fogalmazott – ezzel párhuzamosan „a szórványosodás folyamata is felgyorsult”, különösen Erdély és a Felvidék egyes térségeiben.
Sullivan szerint a magyar nyelvű oktatás és a magyar iskola az egyik legfontosabb tényező a nemzeti identitás megőrzésében.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„A tapasztalataink szerint az a gyermek, akit szülei nem magyar iskolába íratnak, nagy valószínűséggel elveszik a magyar közösség számára – ha beszél is magyarul, a kultúrához és a közösséghez való kötődése gyengül.”
A kutató rámutatott: a középiskolás korosztály kulcsszerepet játszik az identitás megszilárdulásában, hiszen ebben az életkorban alakulnak ki a legfontosabb baráti és közösségi kapcsolatok, amelyek az egész életre hatással lehetnek. A Rákóczi Szövetség rendezvényein végzett felmérések szerint a diákok legnagyobb élményei éppen a személyes találkozások, a barátságok és a határokon átívelő közösségélmény.
Sullivan ugyanakkor figyelmeztetett: a digitális világ térhódítása miatt a fiatalok kapcsolatai egyre inkább az online térbe szorulnak, ami nehezíti a valódi közösségek kialakulását.
„A járvány óta még nagyobb az igény a személyességre, de egyre kevesebb az alkalom a valódi találkozásra” – mondta. Kifejtette, évente mintegy 13–14 ezer magyar gyermek születik a Kárpát-medencében, ám közülük sokan „lemorzsolódnak” a nemzeti közösségből. A feladat tehát világos: minden gyermekért meg kell küzdeni, hiszen a magyar iskola és közösség a megmaradás legfontosabb záloga.
Panelbeszélgetés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A panel további felkért előadói Híres-László Kornélia szociológus, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője, Kiss-Kozma Georgina, az MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatóhelyettese, Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke és Palusek Erik szociológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója voltak.
A másik panelbeszélgetést Sztáray Júlia, a nemzetközi kapcsolatok szakértője vezette Ifjúsági szervezeti élet az anyaországban és külhonban címmel.
Itt Hatos Attila, az erdélyi Országos Magyar Diákszövetség elnöke, Heringes Walter, a Magyar Ifjúsági Konferencia felvidéki küldötte, Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója, Somogyi Dorina, a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének elnöke, dr. Szűcs Ádám Imre képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkár és Szilágyi Zsolt, a Rákóczi Szövetség hálózatfejlesztési igazgatója voltak a felkért előadók.
Panelbeszélgetés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„A világban szétszórt magyarság erőforrás”
Szilágyi Zsolt, a Rákóczi Szövetség hálózatfejlesztési igazgatója a magyar fiatalok globális jelenlétéről és a diaszpóraközösségek jelentőségéről beszélt. Előadásában hangsúlyozta: a fiatalok külföldi tapasztalatszerzése nem veszteség, hanem lehetőség – ha a megszerzett tudás és kapcsolatok visszatalálnak a magyar közösségekhez.
Mint mondta, az elmúlt két évtizedben a határok megnyílása és a mobilitás erősödése alapvetően átalakította a magyar fiatalok életét. Egyre többen tanulnak vagy dolgoznak rövid időre külföldön, és sokan közülük – a Rákóczi Szövetség programjain keresztül – újra kapcsolatba kerülnek magyar gyökereikkel.
„A cél, hogy akik a világ különböző pontjain élnek, fedezzék fel újra a magyarságukat, és érezzék: a magyar nemzet közössége mindenhol otthon van” – fogalmazott Szilágyi Zsolt.
Szilágyi Zsolt (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Hozzátette: a diaszpórát nem szabad elszigetelt közösségként kezelni, hanem erőforrásként, amely gazdagítja az egész nemzetet. A világ számos országában – Kanadától Perun át Dél-Afrikáig – élnek olyan fiatalok, akik magyar származásukat megőrizve visszatérnek Magyarországra tanulni, közösséget keresni, gyökereiket újra felfedezni.
„A magyar fiatalok a világban nem vesznek el – hálózatot építenek. És minél szorosabb ez a háló, annál erősebb a nemzet.”
Az igazgató beszédét azzal zárta: a jövő kulcsa az együttműködés, az egymásra találás, és az a felismerés, hogy a magyarság nemcsak földrajzi, hanem lelki és kulturális közösség is, amely bárhol képes újraéledni, ahol fiatalok a gyökereiket keresik.
A téma kapcsán Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is megosztotta gondolatait.
HE/Felvidék.ma
