Július 12-én emlékezünk Kersék János, magyar költő, író születésének 145. évfordulójára.
Nevét a Felvidéken leginkább Léván emlegetik legfőképpen a róla elnevezett Kersék János Kör berkeiben. A Kersék János Kör (KJK) megalakulásától kezdve, 1997. október 9. óta, polgári társulásként pedig 1999. január 25. óta fejt ki kulturális tevékenységet Léva város és környéke területén. Tagjai – fiatal, tenni akaró emberek – nagy lelkesedéssel kezdték meg, s végzik ezt a mai korban nem igazán hálás feladatot, munkát. A kör névadójául a századforduló-kori Léva város kulturális és társadalmi életének egyik vezető személyiségét, KERSÉK JÁNOST választotta.
A KJK fennállása óta több irányú tevékenységet folytat, rendezvényei kizárólag kulturális, illetve ismeretterjesztő jelleggel bírnak, a politikamentesség jellemzi őket. A kezdeti, s későbbi nehézségek ellenére igencsak színesek krónikájának lapjai, hiszen ilyenfélékről ad számot:
Dr. Strédl Terézia pszichológus előadássorozata (fejlődés-pszichológiáról szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak) – 1998/1999; szerzői estek – 1999/2000; kizárólag magyar könyveket árusító könyvesboltot nyitott 1999.március 10-én (2000 júniusáig működött); alkalmi könyvárusítások a járás egész területén; a KJK HÍRMONDÓ című regionális havilap kiadása (1999 április – 2000 július); esztrádműsorok, kiselőadások szervezése; angol nyelvtanfolyam szervezése; szabadtéri gyermekprogramok (MAJÁLIS, JUNIÁLIS A VÁRUDVARBAN), s hasonlók. A legnagyobb visszhangot és elismerést talán azzal a közösségépítő rendezvénysorozattal vívta ki, melyet 1997 karácsonya óta rendszeresen (minden hónap utolsó hétvégéjén egy délután) szervez gyerekek részére JÁTÉKMŰHELY címmel. A megcélzott korosztály elsősorban az iskolás kor előtti, illetve 1.-2. osztályos gyerekek csoportja, de ellátogatnak e szabadidő-programokra idősebb alapiskolás diákok is. A foglalkozásokat szakemberek – óvónők, nevelőnők – vezetik. Egy-egy délután tarka program várja a résztvevőket: dísz-, emlék-, ajándéktárgyak készítése (kézimunka); néphagyományőrző foglalkozás, mozgásos játékok, tánc. Időnként (általában gyermeknapra) szabadtéri programokat is szervez a gyerekek és szüleik részére. Évente 1-2 alkalommal autóbusz-kirándulást valósít meg; több alkalommal jártunk a gyerekekkel Budapesten, ahol színházi gyermekelőadáson vehettek részt, illetve egyéb látványosságokat tekinthettek meg (Állatkert, Fővárosi Nagycirkusz, Vidámpark). A KJK nem rendelkezik saját helyiségekkel. Rendezvényeinek különböző helyiségek adtak otthont (Csemadok, Atom szálló esztrádterme, Czeglédi Péter Református Gimnázium, a Református parókia épülete, a VMK egy-egy előadó-, vagy esztrádterme, Reviczky Ház, stb…). Az utóbbi négy esztendőben évente két alkalommal regionális méretű ünnepváró alkalmakat szerveztek (Tavaszváró, ill. Télköszöntő címmel). Az eddig elért eredmények a lelkes KJK-tagok tevékenységén túl a Városi Önkormányzatnak, az Illyés Közalapítványnak, a Szülőföld Alapnak, Léva Város Önkormányzatának, a SzK Kulturális Minisztériumának, ill. a nagyon kedves szimpatizánsoknak köszönhetők.
Kersék János (1869 – 1927) rövid életrajza:
1869. július 12-én született Léván. Apját, aki tisztes iparos volt, egy éves korában elveszítette. Költői tehetsége már diákkorában megmutatkozott. Érettségi után jogot tanult Budapesten, ahol a Magyarország című napilap belső munkatársa lett s a Jogász Ifjúság egyik vezéralakja. 1894-ben elvégzi jogi tanulmányait, hazatér szülővárosába és feleségül veszi Agárdy Etelkát. Ügyvédi irodát nyit és a város kulturális és társadalmi életének egyik vezető személyisége. A Léván megjelenő BARS című hetilap főmunkatársa lesz, 1912-től pedig 1927. február 6-án bekövetkezett haláláig a lap főszerkesztője. Verseskötetei: Hegedős ének (Bp. 1911), Aranyerdőből kifelé, Muzsikálnak, Csitri (Léva 1921), Templomcsend (Léva 1925). Harminc rövidebb-hosszabb színdarabot írt, melyek a maguk idejében közkedveltek voltak (Szirmaiék, A csodasíp). A társadalmi és kulturális élet számos területén dolgozott fáradhatatlanul és odaadóan. A reformátusok törvényhozó zsinatjának és törvényvégrehajtó konventjének tagja, a Szlovenszkói Református Irodalmi Társaság elnöke. Tagja volt a pozsonyi Toldy-körnek, a kassai Kazinczy Irodalmi Társaságnak stb. Országos irodalmi szintre nem tudott felemelkedni, de csak azért, mert erejét felőrölte az a munka, amit Léva és a Garam-mente kulturális életének fellendítése érdekében tett. Művei a maguk idejében hasznosak és kiválóak voltak. Kersék Jánosnak a népdalok egyszerűségére és megkapó szépségére emlékeztető versei azonban ma is nagyszerű költői tehetségről tanúskodnak.
Az a munka, amit a BARS című lévai újság főszerkesztője végzett 19 éven át, felbecsülhetetlen, maradandó érték, amely nevét megőrzi az utókor számára. Impozáns síremlékét 1935. június 20-án leplezték le a lévai temetőben. A második világháború végéig Léván a Honvéd utcával párhuzamos utca viselte Kersék János nevét.
Legutóbb a Történelmi előadássorozat keretében „Emlékezzünk a 145 éve született Kersék Jánosra” címmel PaedDr. Kiss Beáta tartott előadást 2014. május 21-én, a Reviczky Házban, a Reviczky Társulás szervezésében. Nótával kezdődött és nótával végződött az igazán professzionális módon felépített előadás, Kersék János verseit ugyanis kora ismert nótaírói nagy előszeretettel zenésítették meg. Az „Ezüsttükrös kávéházban..” a kiegyezés utáni békebeli idők hangulatát hozta vissza és egy szempillantás alatt odaképzelhettük magunkat a lévai városi szálló, az „Oroszlánhoz”, vagy ahogy a legismertebb bérlője után, a lévaiak által csak „Denk”-nek hívott kávézója sarkába. A kor, sokszor melankólikus hangulatát teljes mértékben visszaadja a szövege:
Ezüst tükrös kávéházba, üldögélek elmélázva, csendesen.
Cigány húzza egy sarokba, egy másikba andalogva, könnyezem.
Panaszkodnám, de nincs kinek, bánatomat nem érti meg senki sem,
Gyere cigány, gyere néked, elmondok egy bús emléket, csendesen. S ha lelkeden által szűrted, vedd elő a hegedűdet, hadd szóljon!
A világon mennyi bú van, az mind ebbe a négy húrba zokogjon!
II: Füstös, zenés kávéházban, hadd boruljon minden gyászba dalodnál!
II: De aki ezt a nótát hallja, leboruljon az asztalra, zokogva!
Ha van három percünk, hallgassuk is meg ezt a csodát Kalmár Pál előadásában: https://www.youtube.com/watch?v=yUWDKIn1Z4w
A kor mesteri bemutatása után, mikor is megelevenedett képzeletünkben a romantika uradalma alatt virágzó szentimentalizmus, a szecesszió és historizmus, a realizmus kibontakozása, a szimbolizmus, impresszionalizmus, az expresszionizmus és az avantgárd megjelenése, melyek mind végigkísérték Kersék Jánost élete során, az előadó bemutatta annak családját, termékeny munkásságát, gazdag társadalmi szerepvállalását, érzékeltette elismertségét, lokálpatriotizmusa értékeit. Halálát mély megrendülés és gyász követte, temetését hatalmas tömeg és virágok özöne jellemezte, síremlékét, melyre nyolc évig gyűjtött Léva lakossága, Taby Ica szobrász tervei alapján Neumann Ferenc kőfaragó és Maczák István, rézöntő készítette. Az emlékmű impozáns méretű átadó ünnepségén hétszáz résztvevő gyűlt össze a lévai temetőbe. Emlékművéről a turulmadarat sajnos vandál módon lefűrészelték, de 1980-ban emlékmű jellegű sírnak nyilvánították, Az előadó tanárt a Czeglédi Péter Református Gimnázium diákjai, Kalamár Cyntia és Antal Anikó segítették Kersék műveinek idézetei, versei felolvasásával. Az előadás végén, a nemes lelkű ügyvédnek, költőnek, színműírónak, lapszerkesztőnek, Léva és a Garam mente közéleti személyiségnek és kultúrmunkásának, aki hosszú éveken át „csak tette a dolgát” egykori utcája sarkán egy gondolati emléktáblát állított a Lévai Reviczky Társulás történelmi előadássorozatának Kersék Jánosról, születésének 145. évfordulója alkalmából megtartott előadásnak emlékező szép számú hallgatósága. Ahogy ez már szokássá vált, Müller Péter, a Reviczky Társulás Léva és Vidéke Helytörténeti Szakosztályának vezetője átadta a két lévai oktatási intézmény, a Lévai Juhász Gyula Alapiskola és a Czeglédi Péter Református Gimnázium megjelent képviselőjének az egy-egy berámázott, soros Kersék portrét az évek óta gyűjtött, nagyjaink fényképét és életrajzát tartalmazó iskolai történelmi arcképcsarnokokba.
Az igazán tartalmas délutánt Kersék János egy másik „nótaslágere” videóvetítésével zárta le Kiss Beáta. A „Cserfaerdő újra zöldül” alatt gyönyörködhettünk a kor miliőjét visszahozó vetített történelmi lévai képeslapok sokaságában. :
Cserfaerdő újra zöldül, új tavasz kél, madár dalol a lombon.
Új virág van koszorúdban, jöjj ki még a gyalogútra galambom.
Búcsúzzunk el, hisz szívednek új csillagok integetnek, benne új vágyak lángolnak.
Érzem, napom lemenőben, s ott nyugszom a temetőben maholnap.
Ne nézz vissza a múlt nyárba, bú lakattal van bezárva az ablak. A párkányát moha födte, minek tudnád, hogy mögötte siratlak.
/:Mert a leány, valamennyi, könnyen tudja elfeledni, Illatos tavaszi álmát.
Azt a régi, hervadt rózsát, mely nem illik tehozzád, mért sajnálnád?:/
Kersék János szövegét László Imre zenésítette meg, hallgassuk meg emlékére: https://www.youtube.com/watch?v=0z0AXBKMQ54
Wirth Jenő, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45904″}
