Újabb szép eseményre került sor a Lévai Katolikus Kör jubileuma alkalmából, most a lévai Reviczky Házban szeptember 30-án. A Lévai Szent László Körnek és a Reviczky Társulásnak a „120 éve alakult a Lévai Katolikus Kör” címmel tartott közös rendezvénye immár a 79. helytörténeti előadása volt a társulásnak.
Az előadó, Müller Péter, aki a Lévai Szent László Kör elnöke és a Reviczky Társulás Léva és Vidéke Helytörténeti Szakosztályának vezetője is egyben, sok szeretettel köszöntötte a megjelenteket. A köszöntő után a hallgatóság közös imával emlékezett a valamikori – Léva társadalmi életében oly áldásos tevékenységet kifejtő – kör valamennyi elhunyt tagjára. Majd az előadó vetített előadásával visszarepített bennünket az időben.
Megismerhettük azokat a történelmi eseményeket és társadalmi viszonyokat, melyek a kör megalakulásához vezettek. 120 éves újságcikk elsárgult lapjáról olvashattuk el a kör első elnökségének névsorát. Érdekesség, hogy Lakner László elnök mellett az alapító elnökség tagja volt Kittenberger Kálmánnak, a híres afrikai vadász és gyűjtőnek az édesapja, Kittenberger Imre is házgondnoki tisztségben.
A kör csakhamar megvette első székházát a Kígyó utca 1-ben, a lévai kegyesrendi tanárok támogatásával megszervezte rendszeres ismeretterjesztő felolvasóestjeit. Ezek az estek csakhamar Léva és környéke legjelentősebb társasági eseményei lettek. De nem maradtak el látogatottságban a kör farsangi és szilveszteri táncestélyei vagy a böjti, ill. karácsonyi teadélutánok sem.
A kör már az első évben megalapozta könyvtárát, melyet bevételeiből fokozatosan fejlesztett, továbbá gyűjtőpersely-hálózatot hozott létre a szegények és elesettek támogatására. 1896-ban Báthy László lévai plébános lett a kör elnöke, akinek vezetésével 1904 októberében felépült a kör új impozáns székháza. Itt került sor a kör tízéves jubileumának megünneplésére, valamint a kör zászlójának felszentelésére. Ezen az eseményen részt vett Kazy János, Bars vármegye főispánja és felesége, aki a zászlóanya tisztjét töltötte be, valamint Kohl Medárd esztergomi püspök is, aki a zászlót felszentelte.
A kör épülete nyitva állt mindenki előtt vallásfelekezeti különbség nélkül. Itt rendezte rendezvényeit, színielőadásait a Lévai Református Nőegylet és a Protestáns Leányegylet, a Lévai Női Mária Kongregáció, a Lévai Férfi Mária Kongregáció, a Szívgárda, a r.k. fiúiskola, a lévai zárdaiskola óvodásai, elemistái és polgaristái, a lévai tanonciskola önképzőköre és még hosszasan sorolhatnánk. 1914-ben 471 taggal a kör már Léva legnagyobb társadalmi szervezete volt.
A kör lendületes fejlődését az I. világháború törte meg. Sok tag a fronton harcolt, nyolcan pedig soha nem tértek haza. Emlékükre a kör a húszas évek végén székházában emléktáblát állított.
Az 1919 és 1921 között Léván lezajlott harci események és katonai mozgások után a kör megviselt épületét a bővülő tagság szorgos munkával felújította. Majd a kör 1926-ben megnyitotta székházában színpadát és színháztermét, mely a város első egyleti színpada volt.
Éder Kálmán vezetésével a kör műkedvelő gárdája szebbnél szebb darabokat vitt színre, melyek szórakoztató jellegű, tréfás, ill. zenés darabok vagy olyan drámák voltak, melyek a krisztusi útról letért ember sorsát mutatták be a közönségnek, azáltal nevelő hatásúak voltak. Folytatódtak azonban az ismeretterjesztő előadások, a katolikus könyvvásárok, sajtónapok, jótékony teadélutánok és a Szent Ágoston Társulat keretében a katolikus irodalom és sajtó terjesztése is.
1933-ban a kör könyvtárát 1767 kötetben 1415 mű alkotta, a könyvtár évi kölcsönzési forgalma 9900 kötet volt, azaz egy kötetet átlagban ötször kölcsönöztek ki abban az évben.
Jellegzetesek voltak a körnek más lévai r.k. egyletekkel közösen megrendezett zarándoklatai, ill. búcsújárásai, az utóbbiak kedvelt helyei Selmecbánya és Esztergom voltak. A II. világháború végén három hónapig állt a front Léván, a város teljesen ki volt ürítve, s ebben az időszakban sok kárt szenvedett a székház és annak berendezése. Sajnos a javításra már nem kerülhetett sor, mert a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. május 25-án kiadott 51/1945 sz., az egyesületek létrehozását és feloszlatását szabályozó rendelete a Magyarországról Csehszlovákiához visszakerült területen valamennyi magyar egyletet feloszlatott.
A járási, majd Léva város közigazgatási bizottságának határozata értelmében 1946 áprilisában a 17 lévai magyar szervezet ingó és ingatlan vagyonát lefoglalták, az ingatlan vagyonnal rendelkező 7 szervezethez, így a Lévai Katolikus Körhöz is állami biztost (správca) neveztek ki. A kör gazdag könyvtárából egy kis részt a tagok megmentettek, a nagyobbik rész sorsa ismeretlen.
A megszüntetett kör épülete az 50-es évektől a CSEMADOK lévei helysi szervezetének székházaként működött, majd a lévai plébánia a lévai kaszinó és a lévai volt r.k. iskola épületével együtt 1974-ben egy értelmetlen szanálás áldozata lett. Szomorú volt látni a bontás korabeli fotóit; az előadó Wass Albert Üzenet haza c. versének sorait idézte: „Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat”, s mint mondta, ha eddig falakat nem is tudtak emelni, de a 2012 decemberében megalakult s ez idáig 23 rendezvényt szervezett Lévai Szent László Kör próbálja nagy elődje szellemiségét továbbörökíteni.
A lelkes hallgatóság nagy tapssal jutalmazta a tartalmas előadást és a nagy kutatómunkát végzett előadót. Az előadást követően a hallgatóság sok új és érdekes információval szolgált az előadónak, melyek a Lévai Katolikus Kör történetének sok, eddig ismeretlen részletére, emlékére világítanak rá.
Képek mellékelve és itt>
Wirth Jenő, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”48870″}
