Ünnepélyes keretek között adták át a Öregvár felújított Ferdinánd kapuját december 3-án, Komáromban. Az 1550-ben épült emlékmű restaurálása még 2007-ben kezdődött.
A Ferdinánd kapu teljes felújítása nyolc évig tartott, Csütörtöki András szobrász-restaurátor mellett két komáromi cég, a KOMWERK és a RENOCOM osztozott a munkálatok kivitelezésében.
Az ünnepélyes átadáson elhangzott: a felújítási munkálatokat több szakaszban végezték el, a restaurálás teljes költségvetése 115 600 eurót tett ki. Ebből csaknem húszezer euró az, amit Komárom város saját költségvetéséből biztosított be, a fennmaradó összeget (96 ezer eurót) pedig a Szlovák Kulturális Minisztérium „Obnovme si svoj dom” elnevezésű pályázatán nyerte el.
A 1550-ben megépült Ferdinánd kapu az Öregvár egyetlen bejárataként – az Unesco Világörökség várományosi jegyzékében szereplő, nemzeti műemlékként jegyzett – komáromi erődrendszer legrégebbi és legértékesebb kőemléke. Még a 20. század elején egy fahíd vezetett a kapuhoz. Eredetileg a bejárat része volt egy csapóhíd is, amelyet a kapualjból tudtak irányítani. A kapu melletti homlokzaton a 20. században még lőrések is voltak, melyeket később befalaztak. Később a kapu bejáratát szélesítették, hogy a szovjet katonaság gépjárművei, katonai eszközei beférjenek. A kapualj kellős közepén, a boltív alatt egy rés található, amely nagy valószínűséggel összefügghet a csapóhíddal, azaz itt ereszkedhetett le a csapórács. Maga a kapu ajtaja sajnos nem maradt fenn. Közvetlenül a kapu felett kő reliefen latin majuszkulás (nagybetűs) írás örökíti meg az építtetőt, az uralkodó császárt a következő szavakkal: Ferdinánd, német-római császár, magyar és cseh király, Spanyolország trónörököse, Ausztria főhercege, Burgundia hercege az Úr 1550. esztendejéből. Az írás fölött a pajzsot tartó két szárnyas griff látható. A pajzson Habsburg címer a sassal, felette az uralkodót jelképező korona, míg az egész díszes, címeres pajzsot körül öleli az Aranygyapjas rend jele.
„A teljes felújítás valójában nyolc évet vett igénybe, már 2007-ben elkészültek a restaurátori kutatások, feltárások. Az első szakmai restaurálás munkái szezonálisan folytak, lényegében 5 munkafázisról beszélhetünk” – mondta el Csütörtöki András restaurátor a Felvidek.ma-nak.
2009-ben elsőként a mészkőből készült címeres emléktáblát tisztították meg a szennyeződésektől, a másodlagos beavatkozásokat állították helyre, formai rekonstrukción ment át. Meg kellett erősíteni a falat is, amely egységes színt kapott. 2011-ben a homlokzatot és a belső oldalsó falakat restaurálták, amelyek szintén kőből, valamint téglából készültek. Ezt követően 2012-ben megújultak az oldalsó szegélyei és a belső részei a kapunak. Sikerült megmenteni és eltávolítani a kapualj másodlagos befalazásait, nyílásait. Felfalazták a tartó falakat, rekonstruálták az oldalsó szegélyeket. 2013-ban a kapualj elülső részével folytatták a munkálatokat, amely során restaurálták a boltíves részeket, a csapórácsnak szolgáló réseket, konzerválták a falakat. Az idei évben megújult a kapu udvari homlokzata, amikor szintén másodlagos beavatkozásokat távolítottak el, rekonstruálták a kőfalakat, a hiányzó vakolatot, és a falfestést. Sikerült eltávolítani az évszázados hordalékot, a legmodernebb technikákkal konzerválni a falakat, kiegészíteni a hiányzó részeket. Utolsó munkafázisként a talajt hozták rendbe, felszedték a 20. századi betonozásokat, így sikerült visszaállítani az eredeti kőpadlót.
Ferdinánd kapu régen és ma: tekintse meg Képgalériánkat!
lm, sze, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42346,48892″}
