A Magyar Hősök Emléknapján megemlékezéseket tartanak országszerte, így tisztelegnek azok előtt a magyar katonák előtt, akik az Árpád-kortól kezdve az 1848-49-es szabadságharc, az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején, egészen napjainkig megvédték az országot a külső ellenségtől.
A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések. Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan, Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg.
A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő májusának utolsó vasárnapját. Ugyanebben az évben alakította ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a rákoskeresztúri Új köztemetőben a hősök temetőjének emlékparkját, ahol azóta minden évben megemlékeznek a magyar hős katonákról.
A magyar állam fontos kötelessége gondoskodni arról, hogy az elesett hősök visszakapják az őket megillető tiszteletet – mondta Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a fővárosban, a Hősök terén.
A vezérőrnagy a magyar hősök emlékünnepén kiemelte: még mindig vannak olyan hős katonák, akik méltatlan körülmények között nyugszanak. Ehhez kapcsolódva említette, hogy csak az idén kilenc helyszínen 67 világháborús hős katona földi maradványai kerültek elő.
Az első világháború százéves évfordulóján már ismerjük a történteket, de keveset tudunk arról a hatalmas erőfeszítésről, amelyet a nemzet védelmében hoztak meg – jegyezte meg a helyettes államtitkár. Hozzátette: az ő tiszteletükre a magyar állam folytatja azt a 2010-ben megkezdett munkát, amelynek során több hősi emlékmű jött létre, illetve több hősi temető újult meg magyarországi településeken – például Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Recsken – és külföldön is, Oroszországban, Olaszországban, Macedóniában.
Kun Szabó István kiemelte: azokra a hősökre emlékeznek, akik a családjukért, a haza védelméért, a magyar ügyért, a szabadságért harcoltak és haltak meg. Mindig emlékezni kell azokra, akik a haza védelmének szolgálatában estek el. Ők is hozzájárultak ahhoz, hogy május utolsó vasárnapján, amely nemcsak a magyar hősök emlékünnepe, hanem gyermeknap is egyben, a gyermekek önfeledten, békésen ünnepelhetnek – mondta.
A fővárosi Hősök terén, a hősök emlékkövénél koszorút helyezett el mások mellett Lenkovics Barnabás, az Alkománybíróság elnöke, Áder János köztársasági elnök nevében főhadsegédje, Szegő László dandártábornok, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a kormány nevében Kun Szabó István, a HM helyettes államtitkára, valamint a Magyar Honvédség nevében Benkő Tibor vezérkari főnök.
Korábban a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett megemlékezésen az Új köztemetőben a kormány, a Magyar Honvédség, állami és civil szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el a magyar katonahősök emlékművénél.
Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora ünnepi beszédében arról beszélt: a hősök azok, akik bátorságukkal és helytállásukkal példát mutattak, és ezt a példát meg kell őrizni, tanítani kell.
Szavai szerint a hősök a csaták kimenetelétől függetlenül győztesek. „Győztesek az utókor és a nemzet megmaradásának tekintetében is, mert legyőzték önmagukat.Hősökké azáltal váltak, hogy a minden ember számára a legfontosabb érték: a saját életük elé más értékeket helyeztek” – emelte ki a rektor.
Kifejtette: a haza, az ezred, a bajtársak, a nemzet, a család, az ország területe, vagy egy eszme fontosabb volt nekik hősi helytállásuk pillanatában, mint önmaguk egészsége, testi épsége.
A hősök nem egyformák – mondta a rektor -, vannak köztük háborús hősök, fejedelmek, hadvezérek, tisztek, forradalmárok és civilek is.
A Nemzeti Örökség Intézete által szervezett rendezvény végén a magyar katonahősök emlékművénél helyeztek el koszorút a résztvevők.
A központi hősök napi rendezvénysorozat idén már szombaton megkezdődött. A Hősök terén katonazenekari fesztivált tartottak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika kápolnáját pedig ökumenikus szentmise keretében áldották meg.
Vasárnap több vidéki településen is szerveztek megemlékezést a hősök napján, például Pákozdon, Nagykanizsán, Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán, Miskolcon, Egerben, Kaposváron és Szigetszentmiklóson.
A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések. Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan, Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg.
A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő májusának utolsó vasárnapját. Ugyanebben az évben alakította ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a rákoskeresztúri Új köztemetőben a hősök temetőjének emlékparkját, ahol azóta minden évben megemlékeznek a magyar hős katonákról.
mti nyomán Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”52511,50604,50479,49091,47711,47578,46141″}
