A perbetei születésű Pándy Lajos Jászai Mari-díjas színművész, aki több mint 60 éven át volt a Vígszínház társulatának tagja. 2014. május 17-én 93. éves korában hunyt el.
Szülőfalujában tiszteletére az idei falunapon emléktáblát avattak, amely leleplezésénél Szabó Edit, a Magyar Tannyelvű Alapiskola iskolaigazgató mondott ünnepi beszédet.
„Pándy Lajos, az újvári és pozsonyi diákoskodás után Pesten lett színinövendék, de aztán jött a SAS-behívó, s elment hegyivadásznak az erdélyi havasokba. A fronton megsebesült, majd orosz fogságba került, ahonnan 1947 elején került haza. És megírta a meséit: A Csodálatos nagykendőt – amit aztán jobb híján – elnevezett perbetei meséknek. Emberiek és szeretett teljesek ezek a perbetei mesék, amelyeket a méhész nagyapa mesél el, aki ezzel gyógyítja a beteg kisunokát, aki ekkor tanulja meg, hogy aki a boldogságot keresi, annak három gonosz ellenséggel, az irigységgel, a sötétséggel és az ostobasággal is meg kell küzdenie. Írt Kumariról, a repülő kis elefántról, és megírta – a hiányt pótló – magyar olimpiai mesekönyvet Olimpia Hetedhét országban címen. És ír a színházról, a háborúról, hadifogságról, a felvidéki kitelepítésről a Súgópéldány című könyvében, amit akár kordokumentumnak is nevezhetünk.1948-ban végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját, és a Belvárosi Színház tagja lett. 1951 óta a Magyar Néphadsereg Színházának, illetve a Vígszínháznak a művésze. 120 hangjátékot és 50 színdarabot fordított magyarra, egyebek közt Čapek összes darabját és Hašek Svejkjét is. Közel 30 játék- és tévéfilmben, illetve számtalan rádiójátékban szerepelt. A csodálatos menyegző című könyve 1977-ben, a Súgópéldány 1989-ben jelent meg. 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1971-ben Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt, 2013-ban pedig Gobbi Hilda-díjat kapott. 1951. december 21-én mutatta be a Magyar Néphadsereg Színháza, azaz a Vígszínház „színházavató díszbemutató előadás” keretében Szigligeti Ede: „II. Rákóczi Ferenc fogsága” című drámáját. Az előadást Várkonyi Zoltán rendezte és a plakát tanúsága szerint, az akkori magyar színművészek elitje játszott a darabban, Benkő Gyulától Ruttkai Éváig, Ajtay Andortól Sulyok Máriáig. Ennek a hatvan évvel ezelőtti aranycsapatnak volt Pándy Lajos is a tagja.
Több tucat filmben és tévéjátékban szerepelt. Az Egri csillagokban ő alakította Fügedyt, de játszott a Felmegyek a miniszterhez, a Mágnás Miska, a Kétszer kettő néha öt, a Tanár úr kéremben vagy A meztelen diplomata című alkotásokban is.
Utoljára Heltai Jenő A Tündérlaki lányok című művében lépett színpadra, már nyolcvan felett. Pándy Lajos igazi szellemi ember volt, különleges gondolkodó, aki számtalan alakítása mellett rádióműsorokban szerepelt, s egy ország ismerte hangját a rádióból. A művészi alázat, a lelkiismeretesség és a pontosság hármasa jellemezte. Legendásan szép orgánum és egyedülálló humor jellemezte.
Köszönjük kedves Pándy Lajos, hogy megírta s elmesélte ezeket a meséket, hogy példát mutatott a szülőföldhöz való hűségről, szeretetről és emberségről. Köszönjük, hogy megírta s elmesélte ezeket a meséket, hogy példát mutatott a szülőföldhöz való hűségről, szeretetről és emberségről” –zárta beszédét Szabó Edit.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
Nagy Ferenc felvételei{iarelatednews articleid=”45856″}
