Azt hittem, hogy az életemben már sok mindent megértem-megéltem, tapasztaltam, hiszen több mint hat x-el a hátam mögött van valami kevés esélyem ezt feltételezni…
Talán érvényes lehet ez a politikára is, hiszen van „némi” parlamenti tapasztalatom, MKDM-es, majdnem egy évtizedes országos elnökségi tagságom, két megyei választási időszak is megtette a magáét. Nem elfeledkezve a tizenhat év önkormányzati tevékenységről sem (talán ez volt a legszebb és legsikeresebb – persze szerintem). De tévedtem!
Arra azonban álmomban sem gondoltam (lehet, hogy nem tudok álmodni?), hogy a magyarországi Jobbik parlamenti párt képviselője irodát nyit Dunaszerdahelyen a helyi jobbikosok segítségével. Értem én a kettős állampolgárság körüli vitákat és érzem a realitásokat is, meg tudom, hogy tagjai vagyunk az EU-nak, a (törvényes) eszmék szabad áramlása meg miegyebek, de valahogyan hiányzik ebből az „aktusból” a ráció.
Az az igazi ráció, ami előbbre vinné a felvidéki magyarok sorsát az elmúlt huszonöt évben tapasztaltaktól. Okom van némi pesszimizmusra, mert az elmúlt negyedszázad (!) alatt nem nagyon sok jó történt kisebbségi jogaink és térsegünk gazdasági fellendülése terén. Hacsak nem tartjuk jónak azt a tényt, hogy kezd letisztulni a hazai politikai képviseletbe vetett bizalom. Az igazi eredményre pedig még vagy 25 évig várni kell (mert nem telt le a mózesi 40-50 év?).
Nézzük azonban a rációt: több szempontból kellene vizsgálni az ügyet, a cikk terjedelme miatt erre nincs lehetőség – talán majd máskor még visszatérek rá. Elég lesz most megkérdezni, hogy „cui bono?” vagy „cui prodest?”, tehát kinek jó, kinek használ ez az „iroda” Szlovákiában?
Jönnek a választások, vagy 135 nap múlva az urnákhoz járulunk, tehát kell a forszázs (most hívjuk előégetésnek). Nos, az SNS-nek minden bizonnyal jó, meg Kotlebáéknak is, nem beszélve a Smer azonnali „törvényalkotó” reakciójáról. Jó a Jobbiknak, ugye, hogy bizonygathatja: mi milyen sokat törődünk a külhoni magyarokkal! Jó a (szó szerint) végrehajtó hatalomnak, mert elvonja a figyelmet más, nagyobb és fontosabb dolgokról (pl. 400 ezer € „leemelése” az iskolaügyi tárca számlájáról, kisiskolák bezárása, CT-botrány, autópályák, stb…). Jó a szlovák jobboldalnak, mert megint magyarellenes hangulatot kelt és azt a pár (szlovák) szavazót is eltántorítja, aki „véletlenül” valamelyik magyarokat (is) képviselő pártnak készült adni a szavazatát.
Ezek után meg kell kérdezni: kinek rossz ez az „iroda”?
A válasz egyértelmű (és ebben legalább és nagyjából egyetért a szlovákiai magyarok politikai és kulturális képviselete is): a szlovákiai magyaroknak! Még rosszabb pedig az MKP-nak, mert kezdődhet a nácizás, rasszistázás, és a többi.
A tanulság ebből pedig ez: valahogyan nagyon veszélyes lenne a szlovákiai politikai közéletre, ha visszakerülne a parlamentbe az MKP? Nem csodálkoznék, ha titkosszolgálati bigyuszok is fellelhetők lennének a sztoriban! Ilyet csak az csinál, aki fél! Akinek van mit rejtegetni! Aki nem akarja, hogy az MKP parlamenti párt legyen, holott nélküle a szlovákiai magyarok parlamenti képviselete csak béna kacsa marad, amit az elmúlt jó pár év tapasztalata is alátámaszt.
Agárdy Gábor, Felvidék.ma
Kép: alfahír.hu{iarelatednews articleid=”56892,56819,56810,56958″}
