Semmilyen politikai konszenzus nem volt a szlovák reformok előtt, ám miután lendületben van a gazdaság, a mostani kormányerők belátták: nem kell azt javítani, ami nem romlott el. Ezt a Szlovák Nemzeti Bank euro-felelőse nyilatkozta a Zoomnak Budapesten. Szlovákia már egy évvel az Európai Unióba lépése előtt, 2003-ban elkészítette az euró bevezetésre vonatkozó első stratégiáját – mondta a Zoomnak a 32 éves közgazdász, Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank tanácsának tagja. A szakember feladata az euró szlovákiai bevezetésének koordinálása. Megjegyezte, a visegrádi országok akkor úgy képzelték, nagyjából egyszerre lépnek be az euró-övezetbe. 2009-2010-re tervezte a közös céldátumot a cseh, lengyel, a magyar és a szlovák kormány. Ám a többi ország a belépést egyre inkább húzza-halasztja, nem tudja tartani magát korábbi elhatározásához. Szlovákiában viszont úgy gondolták – mondta Ódor -, ha már egyszer eldöntötték, az euró-zónába lépés dátumát, és a nagy rendszerek reformja eredményeként a gazdaság is elég sikeres, akkor tartják a jó irányt. Jövő év január elsejétől lesz eurójuk.
A költségvetés rendbetétele, a mi kis konvergencia-programunk volt az első, amivel meg kellett birkóznunk – avat be a fölkészülés részleteibe a szakember. Akkor még nem gondolták, de a program teljesüléséhez jó adag szerencse is kellett. Sikerült az inflációs kritériumokat előkészítő lépéseket jó időben megtenni, és az utóbbi egy évben teljesíteni még azelőtt, hogy az élelmiszer- és az üzemanyagárak jelentős vágtába kezdtek volna – tette hozzá.
Az adófizető áldoz, ha látja az értelmét
A másik nagyon fontos dolog a szakember szerint, hogy részben elnyerték az emberek támogatását. Volt olyan ügy is – folytatta -, amelyről előre tudták, hogy ellenállást vált ki. Kezdetben egyáltalán nem fogadták például kedvezően a szociális háló átszabását, még egy háromnapos éhséglázadás is volt.
Érdekes módon azonban a szociális reformot sokan azért támogatták, mert az alapfilozófiát szimpatikusnak találták – mondta Ódor. Mindenki kaphat ugyanis a szociális juttatásokból, de ehhez valamilyen munkát kell végeznie – például közmunkát – vagy be kell iratkoznia egy átképző tanfolyamra. A szakember közölte, a cél az volt, hogy aki most hátrányosabb helyzetben van a munkaerőpiacon, az is mutasson hajlandóságot a változtatásra, az öngondoskodásra, és így kaphat az adófizetők pénzéből.
Ennek eredményeként a munkanélküliség jelentősen csökkent: a reformok kezdetekor 19 százalék volt, most körülbelül 10 százalék – szolgált egy kedvező adattal Ódor. Ez a mutató be is biztosította, hogy a szlovákok pesszimizmusa lassan megszűnjön. Ma talán mi vagyunk a legoptimistábbak az unióban – tette hozzá.
Nem volt politikai konszenzus, csak kozmetikázott az új garnitúra
A fő irányokban nem hozott változást a kormányváltás, ami ebben a térségben kuriózumnak számít. A reformok többsége megmaradt, nem rombolta le a Fico-kormány – hangsúlyozta Ódor. Kisebb kiigazítások, kozmetikázások voltak, de az adók és a nyugdíjrendszer nem változott. A szakember úgy vélte, a folyamat önszabályozó jellegét mutatja, hogy semmilyen politikai konszenzus nem volt a reformok előtt. Az azonban látszik, hogy a reformok lendületet adtak a gazdaságnak, a mostani kormányerők belátták: nem kell azt megjavítani, ami nem romlott el.
Évi fél százalékos növekedés
A leginkább „zsebbe vágó kérdés”, hogy lesz-e drágulás 2009-től – mondta Ódor. Minden friss euró-övezeti országban volt panasz a drágulásra. A szlovák emberek is nagyon félnek annak ellenére, hogy elfogadják: az euró hosszútávon jó, mert stabilitást jelent. Hozzátette, máshol csupán fél-egy százalékos drágulás volt, és ez várható Szlovákiában is. Ahol bevezették az új pénzt, nem volt életszínvonal csökkenés – hangsúlyozta a szakember.
Az biztos, hogy január elsejétől senki nem lesz se szegényebb, se gazdagabb. Lesz viszont egy fix árfolyam, ami segít a gazdaság exportján.
Ódor az unióba való belépéshez hasonlította az euró bevezetését: akkor sem volt jelentős változás, de mégis adott egy lendületet a gazdaságnak. Szlovákiában úgy számolnak, az újabb „löket” évente fél százalék többletnövekedést jelenthet, és a tíz évvel korábbinál jelentősen magasabb életszínvonalat. A szakember azt mondta, az első évben biztos lesz – legalábbis mentális szempontból – egy kis negatív hatás, hiszen meg kell szokni a kisebb címleteket, árakat, béreket.
Előny Szlovákiánál
Ez egy plusz a külföldi befektetők számára: ha szeretnének letelepedni, invesztálni nem kell olyan „egzotikus valuták” árfolyamkockázatával számolniuk, mint a magyar forint vagy a cseh korona. Ezt arra a kérdésre mondta Ódor, hogy a szlovák euró miként hat majd a visegrádi térségre, és késlelteti-e a szomszédok belépését az euró-övezetbe. Azt remélik tette hozzá -, hogy középtávon egy stabil árfolyam mellett folytatódnak Szlovákiában a befektetések.
Zoom, Szarvas Zsolt
