Már pénteken kora este felajánlotta a miniszterelnök a gázművek kisebbségi tulajdonosainak, hogy az eredeti 130 milliárdos vételáron visszavásárolja tőlük a cég részvényeinek 49 százalékát, ha nem érik be a 16 milliárd 700 milliós nyereséggel. A Smer hétvégi elnökségi ülése is foglalkozott a kérdéssel, és még tovább ment, mint a pártelnök. Felkérte a párt által jelölt kormánytagokat és a parlamenti képviselőket, hogy dolgozzanak ki olyan törvénymódosításokat, amelyek biztosítani fogják, hogy a többségi tulajdonosnak szavazattöbbsége legyen a Gázművek döntéshozó szervében, az igazgatótanácsban. Robert Fico pártelnök-kormányfő ugyanis őrültségnek tartja, hogy a Ruhrgas és a Gas de France képviselői 4 :3 arányban leszavazhatják a szlovák állam képviselőit. A törvénymódosítás minden részben privatizált stratégiai vállalatra vonatkozna, amennyiben Fico szavaival „nem viselkednének lojálisan a kormánnyal és a lakossággal szemben”. Robert Fico szerint több lehetősége van a kormánynak. Igaz, mindegyik kemény beavatkozást jelent. Kézenfekvő lehet a Kereskedelmi Törvénykönyv olyan módosítása, amely kimondja, hogy a részvénytársaságok döntéshozó szerveiben a többségi tulajdonosnak eleve szavazattöbbsége van. A kormány most azt reméli, a gázművek – pontosabban annak két külföldi társtulajdonosa – visszavonja az áremelési javaslatot az árhivatalból, és beéri a mostani nyereség megtartásával. Ellenkező esetben a kormány azt sem zárja ki, hogy járulékos adót vet ki az energetikai monopóliumokra. Ezt ugyanis a kormányprogram mint lehetőséget tartalmazza arra az esetre, ha az energiaszolgáltatók figyelmen kívül hagyják az ország és a lakosság érdekeit. A miniszterelnök beismerte: a nyomásgyakorlás semmilyen módjától nem riad vissza, mert az alacsony lakossági gázárat közérdeknek tartja. A gázművek egyelőre abban bíznak, hogy az árszabályozási hivatal független hatóságként ítéli meg beadványukat, és nem hagyja figyelmen kívül, hogy Oroszország magasabb áron szállítja a gázt Szlovákiának, mint a korábbi években. A visszavásárlási ajánlatra nem reagálnak, mert az ilyen kérdésben a német és a francia anyavállalat vezetése illetékes.
Független gazdasági szakértők szerint is indokolt lenne az áremelés, mivel a gáz világpiaci ára a kőolajétól függ, s ez az utóbbi évben rendkívüli mértékben emelkedett. Pavol Kárász, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza is úgy véli: egyedül az árhivatal jogosult a növekedés mértékét felülbírálni. A Világbank elemzője, Anton Marcinčin is úgy látja: az árhatóság kötelessége, hogy egyensúlyt teremtsen az energiamonopólium nyereségmaximalizáló törekvése és lakosság fizetőképessége között.
Politikai csatározás is folyik a pártok között a gázár növekedése miatt. Robert Fico az SZDKÚ-t, Mikuláš Dzurindát és Ivan Miklošt teszi felelőssé, hogy olyan privatizációs szerződést kötöttek a kisebbségi tulajdonossal, amely kizárja, hogy a kormány a saját elképzelése szerinti döntésekkel alakítsa az energiapiacot, a konzervatív demokraták viszont Robert Ficónak üzenték meg: azzal csökkentse a gázárat, hogy ne vegye ki a nyereség 51 százalékát a gázművek éves hasznából.
Pátria, ngyr
