A június 4. és 7. között megválasztandó Európai Parlament (EP), miként minden újraválasztott testület, „hozott anyagból dolgozik”, arra épít, amit az előző ciklusban sikerült elérnie. Az alábbiakban megemlítünk néhány, a most záruló megbízatási időszakban elért kiemelkedő vagy érdekes parlamenti vívmányt.
A vívmányok jó részéért természetesen nem kizárólag az EP-t illeti a babér, hiszen a parlament szerepe gyakran nem több annál, mint hogy megvitatja az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatokat, és igyekszik rávenni a tagállami kormányokat képviselő, jóváhagyó jogkörrel rendelkező tanácsot a parlamenti álláspont figyelembe vételére. E törekvés sikere azonban nem ritkán jelentős mértékben képes módosítani az eredeti elgondolásokat.
Szabad mozgás mindennek és mindenkinek
Erre talán az egyik legjobb példa, hogy ez év végétől kezdve a szolgáltatók – az utazásszervezőktől a fodrászokig – az EU-ban mindenütt szabadon dolgozhatnak, miután az Európai Parlament elfogadta az utóbbi évek egyik legfontosabb uniós jogszabályát, a szolgáltatási irányelvet. Az EP jelentősen átdolgozta az eredetileg még 2004-ben javasolt és nagy vihart kavart szöveget.
Az irányelv célja az európai integráció negyedik alapvető szabadságának – a személyek, az áruk és a tőke szabad mozgása után a szolgáltatások szabad mozgásának – az érvényesítése anélkül, hogy ez a tagállamok szociális normáinak rovására menne. A feladat nehézsége abban rejlett, hogy egyrészt meg kellett felelni a fogyasztók, a munkavállalók és a szolgáltatásnyújtók érdekeinek, másrészt szemben álltak egymással a liberalizálás hívei és a szociális normák védelmezői. Egy másik fontos törésvonal az EU régi és új tagállamai között húzódott. Az EP és a tanács közti egyeztetések végül eredményre vezettek.
Voltak olyan témák is, amelyekben az EP nem tudta ugyan keresztülvinni saját többségi akaratát, de legalább meg tudta akadályozni, hogy a tanácsban akaratával ellentétes döntés szülessen. Ilyen téma a munkaidő-irányelv kérdése.
Tizenkét hónap átlagában legfeljebb heti 48 órában maximált munkaidőt szeretne az Európai Parlament. Több évi tárgyalás után a tanácsnak tavaly júniusban sikerült közös többségi álláspontot elfogadnia – Spanyolország és Görögország ellenszavazatával, Magyarország, Belgium, Ciprus, Málta, Portugália tartózkodása mellett. Decemberben azonban az Európai Parlament – első olvasatbeli véleményét megerősítve – elutasította azt a kompromisszumot, amely a tagállamok számára lehetővé tette volna, hogy a heti 48 órás felső korlát hatálya alól kivonják magukat.
A világ első átfogó, a globális felmelegedés korlátozását célzó intézkedéscsomagját az Európai Unió fogadta el 2008 decemberében. Az európai parlamenti képviselők jóváhagyták az autók, az ipari létesítmények és más tevékenységek üvegházgáz-kibocsátásának csökkentését és a megújuló energiaforrások arányának növelését célzó új uniós jogszabályokat.
Önkéntes visszatérésre ösztönöz
Az Európai Parlament tavaly júniusban a „visszatérési irányelv” elfogadásával jelentős előrelépést tett az egységes bevándorlási politika létrehozása felé. A 2011-ben hatályba lépő jogszabály az illegális bevándorlókat a hazájukba történő önkéntes visszatérésre ösztönzi, és kötelező előírásokat állapít meg az őrizet, illetve az újrabelépési tilalom időtartamáról. Az irányelv jogi garanciákat is nyújt, nyitva hagyva a tagállamok előtt a kedvezőbb előírások alkalmazásának lehetőségét.
Az EP 2006 decemberében ambiciózus jogszabályt fogadott el a vegyi anyagokról. A rendelet szerint a vegyiparnak kell igazolnia termékei biztonságosságát. A jogszabály a forgalomban levő mintegy 100 ezer vegyi anyag közül hozzávetőleg 30 ezer regisztrálását írja elő. A jogszabály célja a vegyi termékek biztonságosságának növelése, az állatkísérletek számának csökkentése, valamint a versenyképesség fokozása és a kereskedelem elősegítése. 2007 júniusi hatályba lépésekor a rendelet közel negyven korábbi jogszabály helyébe lépett.
A jövő év januárjától több vasúttársaság versenyezhet egymással az uniós államok között közlekedő utasokért. Az Európai Parlament 2007 szeptemberében fogadta el azt a jogszabályt, amelynek célja a vasúti szolgáltatók határokon átnyúló versenyének megteremtésén kívül az utasok alapvető jogainak biztosítása.
Nem lehetnek „apró betűs” költségek
Tavaly november 1. óta az európai légi utasok biztosak lehetnek abban, hogy a repülőjegyekért megjelölt ár valóban az az összeg, amit fizetniük kell. Az Európai Parlament által 2008 júliusában módosított és elfogadott európai uniós rendelet értelmében ugyanis az internetes oldalakon és másutt feltüntetett viteldíjaknak tartalmazniuk kell minden adót, díjat és egyéb költséget, amely a jegyárhoz hozzáadódik, és a nyilvánosságra hozatal időpontjában ismert.
Az amerikai titkosszolgálat, a CIA több mint ezer alkalommal vette igénybe az európai légteret, az Európában található amerikai katonai támaszpontokon pedig titkos börtönöket tartott fenn – ezt állapította meg az Európai Parlament ideiglenes bizottsága. A 2007-ben elfogadott jelentés egyes tagállamoknak felrója, hogy passzívan viselkedtek az illegális műveletek kapcsán, a tanács pedig nem működött együtt az ügyek kivizsgálásában.
Felvidék Ma, MTI, jag
