Hunčík Péter is aláírta azt a levelet, amelyben a Szlovákiai Magyar Kerekasztal tiltakozott a nyelvtörvény bevezetése ellen. Úgy véli, a szlovák nacionalizmus mellett a magyarországi radikalizmus is nehezíti a szlovák-magyar viszonyt, valamint az ellenzékbe szoruló MKP is szította a feszültségeket.
Hunčík Péter pszichiáter-író az 1989-ben indult Nap című lap első főszerkesztője volt. 1990–92 között Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök egyik tanácsadója. Alapító tagja a Fórum Kisebbségkutató Intézetnek.
– A szlovák „nemzeti oldal” húsz éve riogat az „elnyomó magyar kisebbség” mítoszával – alaptalanul. Sokszor inkább az a gond, hogy a magyarok még a meglévő jogaikkal sem élnek – mondja a 168 Óra újságírójának, majd így folytatja: – Tizenöt évig voltam Dunaszerdahelyen képviselő. Az önkormányzatban mindenki magyar volt, mégis hadakoznom kellett velük, amiért a településen hiányoztak a magyar nyelvű feliratok. Még az üzlettulajdonosok is azt mondták, elég a szlovák kiírás, minek költsenek új cégtáblákra. Egyébként a szlovákok és a magyarok alapvetően békében éltek egymás mellett az országban, főleg 1998 és 2006 között, amikor a Magyar Koalíció Pártja is kormányerő volt. Ám amikor a Fico és Slota vezette koalíció került hatalomra, fölerősödött a szlovák nacionalizmus, de az ellenzékbe szoruló MKP is szította a feszültségeket.
Véleménye szerint a párt kormányon kívül már főként Magyarországnak, leginkább pedig a Fidesznek próbáltak megfelelni. Nemzeti identitásukat, különállásukat hangsúlyozták. Olykor szinte keresték az ütközési pontokat. Elővették a Beneš-dekrétumok visszavonásának témáját, holott pontosan tudták: a nacionalista szlovák koalíció ezt inkább provokációnak veheti. Az MKP taktikája a „minél rosszabb, annál jobb” elve lett, ami erősítette a magyarországi jobboldallal való kapcsolatot. Ugyanakkor fokozta a szlovák kormány arroganciáját.
Arra a kérdésre, hogy a szlovák nyelvtörvény válasz-e a magyarországi radikálisok irredentizmusára, így válaszolt:
– Tény: tízezrével jönnek át hozzánk magyar turisták, autójukon Nagy-Magyarország-matricával. A Magyar Gárda Királyhelmecen is masírozott már. Az „anyaországi” jobboldali médiában rendszeresen elhangoznak burkolt vagy nyílt revizionista nézetek. Komolyan gondolja a magyar szélsőjobb, hogy a kedvükért Európa „visszarendezi” Trianont? De akkor a lengyel, a cseh, a német, a francia határokat is odébb kellene tolni! Hiszen őket is érintették ezek a békeszerződések. Hülyeségnek is vehetnénk ezt az egészet, ha nem lenne annyira veszélyes. Egy országot annál jobban nem lehet fenyegetni, mint amikor a határait kérdőjelezik meg. A magyar paramilitáns alakulatokat a nemzetközi médiában is mutogatják, és ezek a képek jóval nagyobb riadalmat váltanak ki, mint egy értelmezhetetlen nyelvtörvény. A határon túli magyarság ügyét így még nehezebb képviselni az unióban.
Felvidék Ma, 168 óra
