(Frissítve 21:30-kor!) Egy 11 pontos nyilatkozat mentén akar haladni a két ország, ezt a megállapodást, eredményt hozta a magyar és a szlovák miniszterelnök mai szécsényi találkozója.
A két ország az EBESZ kisebbségi főbiztosa ajánlásainak szellemében kívánja feloldani a nyelvtörvény kapcsán támadt vitákat – jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök a Robert Ficóval közösen tartott szécsényi sajtótájékoztatóján. Szlovákia sajnálatát fejezi ki amiatt, ami a Sólyom-látogatás kapcsán történt – derült ki abból a 11 pontos nyilatkozatból, amelyet a két ország miniszterelnöke fogadott el.
Fico szerint megfelelő a magyar kisebbség helyzete
Hasznosnak és sikeresnek nevezte Bajnai Gordonnal tartott egyeztetését Robert Fico szlovák kormányfő. Teljes mértékben magukénak vallják és teljesíteni fogják azt, ami a közös nyilatkozatban áll – mondta a szlovák miniszterelnök.
A Szlovákiában élő kisebbségek – köztük a magyar kisebbség – helyzete megfelel az európai normáknak – jelentette ki a szlovák kormányfő. Kisebbségi iskolák százai működnek Szlovákiában, a kisebbségek kulturális és politikai téren is támogatást kapnak – mondta Robert Fico. A szlovák kormányfő hazugságnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát.Továbbra is szabadon használhatja anyanyelvét minden szlovákiai magyar – jelentette ki Robert Fico.
Robert Fico szerint az a tény, hogy Szlovákiában 2010 júniusáig stabil kormány van hatalmon, garancia arra, hogy szlovák részről lesz elég erő a 11 pontos elvi megállapodás végrehajtására.
Egyúttal bejelentette, hogy meghívta Szlovákiába a magyar miniszterelnököt, aki – mint mondta – bármikor, bármelyik városba ellátogathat. Ő azonban azt javasolja, hogy Révkomáromban legyen a találkozójuk, ahol a tervek szerint felállítják Cirill és Metód szobrát.
Robert Fico folyamatos egyeztetést és párbeszédet javasolt Bajnai Gordonnak, mert – mint fogalmazott – el kell kerülni, hogy „a média és a szélsőségesek kommunikáljanak helyettük”. Kezdeményezte, hogy a szlovák, valamint – ha arra érdeklődés van – a magyar közszolgálati televízióban is folytassanak nyílt párbeszédet.
A szlovák kormányfő azt mondta, hogy hajlandó nyílt színen megbeszélést folytatni bármilyen témáról, amely a két országot összeköti vagy elválasztja.
Kijelentette, hogy a szlovák alkotmánybíróságra mindeddig nem érkezett panasz a kisebbségek jogainak megsértése ügyében, és az Emberi Jogok Európai Bírósága sem járt még el Szlovákia esetében soha egyetlen diszkriminációs ügyben sem.
Robert Fico hazugságnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát.
„Minden szlovákiai magyar továbbra is szabadon használhatja anyanyelvét, ugyanúgy mint az államnyelvtörvény elfogadása előtt” – szögezte le, hozzátéve, hogy erre személyesen vállal garanciát.
Arra az újságírói felvetésre, hogy a nyelvtörvény megsértésére előírt pénzbírság eltörlésével esetleg csökkenthetnék a magyar aggodalmakat, a szlovák kormányfő leszögezte: „egyéneket, fizikai személyeket nem érhet szankció” a nyelvtörvény alapján. Aki ezt állítja, annak „rossz az információja”, esetleg nem is olvasta a törvény szövegét – tette hozzá.
Ha a nyelvtörvénnyel szemben indított „propaganda” állításai helytállóak lennének, akkor az egész jogszabályt meg kellene változtatni – mondta.
Idézte ugyanakkor Knut Vollebaeket, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosát, aki szerinte úgy látta, hogy „a törvény célja legitim”, bizonyos területeken szabályozza a nyelvhasználatot, és egyetlen paragrafusát sem kell megváltoztatni.
Javasolta egyúttal, hogy egy év múlva térjenek vissza a nyelvtörvény kérdésére, és tekintsék át a szankciók gyakorlatát.
Szlovákia területén tizenegy kisebbség él, és a magyarok kivételével valamennyiük számára elfogadható az államnyelvtörvény – mondta Robert Fico. A magyarok részéről politikai célzatúak a kifogások, amelyekkel „megtévesztik és megriasztják” az embereket – fogalmazott.
A magyar kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón Robert Fico elégedettségének adott hangot a találkozóval kapcsolatban, és többször is megköszönte Bajnai Gordonnak a meghívást.
Hangsúlyozta: egyik félnek sem érdeke, hogy „bevágják maguk mögött az ajtót”. Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarországgal kapcsolatban továbbra is vannak olyan kérdések, amelyek gondot okoznak Pozsonynak. Ezek közé sorolta, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői egy nappal a kormányfői találkozó után, a szlovák törvényhozás napján részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ülésén.
Pozsony úgy látja, ez a fórum „intézményes keretet ad egy Szlovákia számára elfogadhatatlan együttműködésnek, mert szlovák állampolgárokat magyar törvényi keretbe helyez”. Azt kérik, hogy „ez a neuralgikus pont tűnjön el, és Magyarország értékelje át a fórummal kapcsolatos álláspontját” – mondta Robert Fico. A szlovák kormányfő kifogásolta továbbá, hogy „legitim tüntetés” zajlik a szlovák nyelvtörvény ellen, és Szlovákiával szembeni szélsőséges fellépések, például Nagy-Magyarország térképek, valamint egyéb, Szlovákia szuverenitását sértő megnyilvánulások tapasztalhatók.
Orbán: Két alkalmatlan ember tárgyal
Orbán Viktor szerint két alkalmatlan ember tárgyal egymással és próbálja a magyar-szlovák viszonyt rendbehozni Szécsényben. A Fidesz elnöke úgy véli: Robert Fico azért alkalmatlan, mert fittyet hány az európai normákra, az európai kultúrára és az európai jogszabályokra, Bajnai Gordon pedig azért, mert csak átmenetileg vállal felelősséget a magyar polgárokért.
Orbán Viktor az Európai Néppárt vezetőségi értekezlete után azt mondta: a szlovákok a köztársasági elnökön keresztül az országból gúnyt űztek, ha ezzel szemben nincs viszontválasz, akkor ez legközelebb is be fog következni.
Példátlan biztonsági intézkedés
A tiltakozások ellenére Balassagyarmatnál lépte át a határt a szlovák miniszterelnök, annak ellenére, hogy a város vezetése korábban nemkívánatos személynek minősítette Robert Ficót. A szlovák kormányfő rég nem látott biztonsági intézkedések mellett utazott. A politikust két konvoj kísérte, Fico 8-10 autóból álló kíséretét egy gépfegyveresekkel teli kisbusz vezette fel nyitott ajtókkal.
Közös nyilatkozatot fogadott el a két kormányfő
Ebben a többi között sajnálkozásukat fejezik Sólyom László államfő meghiúsult révkomáromi útjának körülményei miatt, valamint elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását a szlovák nyelvtörvény ügyében.
A kormányszóvivői honlapon nyilvánosságra hozott nyilatkozat szerint a két ország közös érdeke a politikai feszültség enyhítése. A dokumentum értelmében a két kormányfő rá kívánja irányítani minden felelős politikai párt figyelmét a társadalmi kockázatokra, továbbá felszólítja a két ország állampolgárait, hogy tanúsítsanak egymás iránt türelmet és megértést.
A felek deklarálták: tudatában vannak annak, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös bizalomra, átláthatóságra, a pragmatikus és építő jellegű kétoldalú párbeszédre kell épülniük. Jelezték: élni kívánnak az együttműködés minden rendelkezésre álló formájával és eszközével, beleértve a kormányfői szintű további kapcsolattartást is.
A két kormányfő — fenntartva eltérő véleményüket a kérdés jogi aspektusára vonatkozóan — sajnálkozását fejezte ki Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-ei, Révkomáromba tervezett látogatásának körülményei miatt. Hogy elkerüljék a jövőben a hasonló eseteket, felkérik szakértőiket, dolgozzanak ki közösen egy javaslatcsomagot.
Leszögezték azt is, hogy elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását a szlovák államnyelvtörvényének módosítására vonatkozóan. A szlovák fél megerősítette: együttműködik a főbiztos hivatalával az ajánlások megvalósításában.
Megerősítették a két köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalását a Szlovákiában és Magyarországon élő nemzeti kisebbségek tagjai jogainak tiszteletben tartására és biztosítására.
Megállapodtak abban is, hogy határozott intézkedéseket tesznek a szélsőséges jelenségekkel és csoportokkal szemben, fellépnek az idegengyűlölet, az intolerancia, a sovinizmus és a nacionalizmus, az erőszak minden megjelenési formájával, valamint azok más országokba irányuló exportjával szemben.
„Minden jogi eszközt felhasználnak, hogy az országaikban élő polgáraikat megakadályozzák a gyűlölet, az idegengyűlölet, az intolerancia, a sértő nyelvezet és a diszkrimináció terjesztésében” – tartalmazza a dokumentum. Hozzátették: a két kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a szélsőséges erők térnyerését, különös tekintettel a betiltott vagy vádeljárás alatt álló félkatonai szervezetekre. A nyilatkozat szerint a felek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy erre a célra közös rendőrségi munkacsoportot állítsanak fel két hónapon belül.
A miniszterelnökök aláhúzták a két ország közötti Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződés végrehajtására létrehozott vegyesbizottságok újbóli összehívásának szükségességét, hogy feltárják a két kormány jövőbeli együttes ülésének lehetőségét, előfeltételeit és céljait.
A kormányfők döntése alapján felgyorsítják a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kétoldalú vegyesbizottság keretében elvégzendő munkát. A vegyesbizottságot rendszeresen összehívják, üléseire a főbiztos hivatalának képviselőit is meghívják.
Megállapodtak arról is, hogy Magyar-Szlovák Együttműködési Tanács néven felállítanak egy független tanácsadó testületet, amelynek célja a két ország közötti együttműködés erősítése lesz. A tanács évente jelentést készít a kapcsolatok fejlődéséről, egyúttal javaslatokat fogalmaz meg a két ország közötti viszony javítására. Ez a szerv felügyeli a tervezett Magyar-Szlovák Együttműködési Alapot, amelynek feladata projektek, ösztöndíjak, diákcsereprogramok, a magyar-szlovák együttélést és együttműködést segítő kulturális, művészeti és sportesemények támogatása lesz.
A kormányfők megegyeztek abban is, hogy megbízzák külügyminisztereiket egy kibővített együttműködési csomag elkészítésével. A két hónapon belül elkészítendő csomag tartalmazza majd a Magyar-Szlovák Együttműködési Tanács és a Magyar-Szlovák Együttműködési Alap részleteit, a két ország energiabiztonságát érintő együttműködési projektek listáját, a közúti és vasúti összeköttetés fejlesztésének menetrendjét, a Duna és Ipoly folyókon tervezett új hidakról szóló keretmegállapodást, a határ menti régiókban a munkanélküliség csökkentésére irányuló közös intézkedéscsomagokat, az előkészítés alatt álló közös történelem tankönyv használatát és a közös történelmi kutatások folytatását, továbbá a mindkét állam számára kihívást jelentő roma integráció erősítésének együttműködési tervét.
A két kormányfő megegyezett abban is, hogy védnökséget vállalnak a két köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződés megkötése 15. évfordulójának méltó megemlékezésére.
Felvidék Ma, MNO, MTI
