November 3-án kedden, 16.00 órakor Balázs Péter külügyminiszter és Gao Jian, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott, budapesti nagykövete nyitja meg a Hudec László emlékkiállítást, mely 2009. november 4 és december 12. között az Örökség Galéria (Budapest, I. Táncsics Mihály utca 1.) épületében tekinthető meg. A Sanghaji Levéltár és a Sanghaji Városépítészeti Archívum anyagai bemutatják a kalandos életű, neves magyar építészt.
Hugyecz László Ede 1893-ban született Besztercebányán. Édesapja, Hugyecz György építészmérnök volt, aki 1900-ban a budapesti kisföldalatti vasbeton alagútjának építésze volt. László 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építész diplomát, majd az osztrák-magyar hadseregben szolgált. 1916-ban szibériai hadifogságba esett. A Krasznaja Recskai fogolytáborból 1918-ban Sanghajba szökött, ahol az amerikai R. A. Curry építész irodának dolgozott 1925-ig. Itt változtatta nevét Hudecre, mert ez könnyebben volt olvasható. Ezután saját céget alapított. Egy svájci textil- és festékmágnás lányát Gisella Meyert vette feleségül, s ez bejuttatta a sanghaji felső tízezer közé. Hudec az 1920-30-as években, az akkor virágkorát élő szabad kikötővárosban több mint hatvan épületet tervezett. Köztük a Union Brewery-t, a China Baptist Publication Building-et, a Moore Memorial Church-öt, a Country Hospital-t, a Grand Theater-t, a McTyeire School-t, a Normandie Apartments-et, a Terrace House-t. Az általa tervezett 1934-ben emelt Park Hotel 1985-ig Sanghaj és Távol-Kelet legmagasabb épülete volt.
Luca Poncellini érett modernizmusát, mely a 30-as évek végén jellemezte, a következőképpen méltatta: „Hugyecz pályájának későbbi szakaszára jellemző személyes stílus (világosan tagolt, egyszerű tömeg, amely anyagban és színben gazdagon van díszítve) a Le Corbusier-féle, gépek által inspirált formákat a modernizmus egy egyedi változatává alakítja. (…) Sanghaj kínai vállalkozóinak gazdagsága soha nem látott méreteket öltött, és nem véletlen, hogy ebben az időszakban Hugyecz megrendelőinek többsége kínai volt. (…) Hugyecz geometrikus tömegalakítással hozott létre struktúrákat, és ez bizonyos mértékig hasonló az 1930-as évek európai kísérleteihez, de épületei vonzóan egyéniek és díszítettek, a kínaiak és a külföldiek mind a mai napig egyaránt nagyra értékelik őket.”
Közben közéleti szerepet is vállalt. 1942-től a Magyar Királyság tiszteletbeli konzulja, s egy évre rá megnyitja Sanghajban a magyar konzulátust. A nyilas hatalomátvétel után a konzulátust bezárják. Ezután mint a Magyar Egyesület elnöke intézi a magyar közösség ügyeit. Elítéli a zsidóüldözést (nagyjából a magyar közösség fele zsidó származású) és a japánok kegyetlenkedéseit. Zsidó származású magyar állampolgárokat mentett meg a gettóba hurcolástól. A túlélők ezt köszönőlevelekben tanúsították.
Hudec a második világháború alatt hagyta el Kínát megromlott egészségi állapota miatt. Luganóban telepedett le. Mivel minden felekezet számára ingyen tervezett templomot, XII. Piusz Pápa felkérésére őt, biztosította statikailag a Szent Péter-bazilikát, amikor a névadó szent hamvait keresték. Végül Amerikában, Berkeley-ben telepedett le, s ott élt 1958-ig, haláláig.
{mosimage}
Hudecz-év kínai plakátja
{mosimage}
Hudec László 1945-ben
A besztercebányai evangélikus temetőben nyugszik családtagjainak körében.
Tavaly január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, a Sanghaji Magyar Főkonzulátus megnyitotta a Hudec Évet, amellyel a XX. századi Sanghaj meghatározó jelentőségű, magyar építészének és munkásságának kívánt emléket állítani, születésének 115. és halálának 50. évfordulója alkalmából. A Hudec Évet az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Sanghaji Várostervezési Hivatal, a Tongji Egyetem, Sanghajban élő magyarok, és több cég támogatta. Célja az volt, hogy felhívja a kínai-sanghaji közvélemény figyelmét a Hudec által létrehozott, kiemelkedő építészeti örökségre, a műemlékvédelem fontosságára, s ezáltal erősítse Magyarország, mint kulturális értékhordozó nevét Kína gazdasági fővárosában. A Hudec program, a különböző együttműködési csatornákon keresztül, nemcsak a várostervezés, hanem a kultúra, az oktatás és a gazdaság terén is Magyarországra irányította a figyelmet.
Tavaly a szülővárosban is kiállítást rendeztek a „nagy szlovák építész” tiszteletére az egykori vármegyeháza épületében.
Idén október 5-én nyílt meg a „Hudec László Építészeti Forrásai” c. kiállítás a budapesti Magyar Építész Szövetség épületében (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tf: 318-2444, Nyitvatartás:H-Cs 9-16, P 9-13). Ez a kiállítás bemutatja Hudec László családi előtörténetét és a korabeli Magyarország építészetének fontos vonásait, alakjait, akik hatással lehettek munkásságára. Tartalmilag kapcsolódik a Magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatal épületében most megnyíló Hudec életművét bemutató kiállításhoz.
Balassa Zoltán
http://www.koh.hu/,
http://www.hudecproject.com/hu/
{mosimage}
A sanghai Grand Theatre éjjel
{mosimage}
A Park Hotel
{mosimage}
A Memorial-templom
