Azt üzeni a kormánypárti képviselő: van remény, hogy talpon maradjon a komáromi hajógyár. Ide kívánkozik egy röpke megjegyzés: az elmúlt két év folyamán elég idejük volt arra, hogy mentőövet nyújtsanak a hajógyárnak.
A tavaly őszi tömeges elbocsátás alapos figyelmeztetés kellett, hogy legyen. Figyelmeztetés arra, hogy cselekedjenek. A mai kétségbeesett kapkodásuk eső utáni köpönyeg lehet. Bár ne lenne igazam! A még mindig ott dolgozó 300 ember és a régió lakossága nevében írom: meg kell menteni a hajógyárat!
Az előző választási időszakban szakmai egyeztetés vette kezdetét a hajógyár vezetése, az Eximbank vezetői valamint a Fico vezette kormány szakértői között. A szakmai tanácskozások sikeresen végződtek, úgy tűnt, meglesz az állami garancia az Eximbank által folyósított áthidaló hitelre. A hajók építésére megrendelés volt, termelés lehetett volna, csupán annak folyamatát kellett volna átfinanszírozni. A vevő ugyanis a hajók átvételét követően fizetett volna, nem volt hajlandó megelőlegezni a gyártást. Sőt, a hajógyár illetékesei a kormányzat szakértőit a hamburgi kikötőbe is elkísérték, hogy saját szemükre bizonyosodjanak meg a vevő komoly szándékáról. Az i-betűre kellett volna feltenni a pontot, meghozni a politikai döntést. Ezen bukott meg a tervezet. Ha a hajógyár Zsolnán vagy Túrócszentmártonban lenne, bizonyára meglett volna a politikai akarat. Komárom esetében nem volt meg. Pedig Hamburgban világossá vált a kormányzat szakértői számára: a vevő szándéka komoly. Az állami garancianyújtásban sem volt kockázat, mert valószínűtlen volt a projekt bukása. Amennyiben az mégis bekövetkezett volna, a fedezetként szereplő hajók állami tulajdonba kerültek volna, újjáalakulhatott volna az egykor sikeresen működő (cseh)szlovák tengeri flotta.
Az aktuális kérdés azonban a következő: a hajógyár vergődését, küszködését látva a mai kormány miért nem nyújtott számára mentőövet, miért nem adta meg neki az állami bankgaranciát? Nem akarja megadni a mentőövet a Galántán üzemelő Samsung számára sem, holott az egy éve világos jelzéseket ad arról, hogy máshová költözik, keletre viszi a termelést, ha az állam nem nyújt számára segítséget a gazdasági válság idején. A kormány nem nyújtott mentőövet a Kassai Vasműnek sem, az pedig viszonzásul jelentősen lecsökkentette a termelést és a dolgozók számát.
A képlet világos: a kormány nem nyújtott mentőövet sem a Komáromi Hajógyárnak, sem a Samsungnak Galántán, sem a Kassai Vasműnek. Netán területi megfontolás végett? Nem mentette meg a megszűnő munkahelyek százait, ezreit. Görögország számára azonban a minap 1 milliárd € összegben nyújtott mentőövet. Az év elejétől érvényben van az euró első mentőöve, amelyben Szlovákia 7,7 milliárd € összegben nyújtott garanciát. Az euró második mentőövét, vagyis Szlovákia erőteljesebb garanciavállalását a felelőtlenül gazdálkodó országok megsegítésére a mai kormánypártok egytől-egyig támogatják. Eközben megfeledkeznek saját polgáraikról és azok családjáról. Pedig a hazai garanciavállalás összege nagyságrendekkel alacsonyabb lenne.
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”32539,32351″}