A gútai képviselőtestület nem hagyta jóvá, hogy a Corvin Mátyás Alapiskola három osztályt nyithasson a 2016/17-es tanévben. Ahogy azt már korábban megírtuk, a gútai magyar tannyelvű iskola idén szeptemberben akár három első osztályt is nyithatna a beíratott 56 kisdiákkal, míg a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolának a kevés jelentkező miatt nehézséget okoz a két osztály indítása.
A fenntartó szerint visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el, ha a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő intézmény nem tud két első osztályt nyitni, ezért önkormányzati rendeletben határozták meg az új osztályok számát. Ebben az szerepel, hogy Gútán iskolánként csak két első osztály nyílhat.
Május elején a határozat ellen hatvan szülő petícióval fordult a városi önkormányzathoz, melyben kérik a határozat visszavonását.
A május 23-i önkormányzati ülésen a képviselők szavazhattak, kívánnak-e változtatni a korábban elfogadott határozaton. A petíciót hat képviselő támogatta, hét ellene szavazott, négy képviselő pedig tartózkodott. Ez azt jelenti, hogy a jelen állás szerint a Corvin nem nyithat három osztályt.
Samu István, aki a Corvin Mátyás Alapiskola pedagógusa, támogatva a szülők petícióját az MKP frakciójából egyedüliként szavazott az önkormányzat határozata ellen. „Szerencsétlen helyzet, hogy a képviselő-testületnek kellett ezt a szavazást lebonyolítani. Véleményem szerint a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola mellett működő iskolatanács jogköre lett volna orvosolni az iskolában történő belső feszültséget az elmúlt évben, amely egyértelmű okozója a beíratottak alacsony létszámának” – mondta el érdeklődésünkre.
Hangsúlyozta, nem azért szavazott a három osztály nyitása mellett, mert a Corvinban tanít, hanem egyrészt azért, mert tiszteletben tartja a szülők szabad iskolaválasztáshoz való jogát, másrészt azért, mert a Corvin a ciklikusság elve alapján a nulladik osztályt idén átadta a Rákóczinak. „A törvényből adódóan egyik évben a Corvinban nyílik nulladik osztály, a másik évben a Rákócziban. Ennek megfelelően a Corvinban tavaly három osztály nyílt – két első és egy nulladik” – magyarázta Samu. (Cikkünk megjelenését követően Samu István nyilatkozatát a következőkkel kívánta kiegészíteni: „Általános törvényi rendelet nem szabályozza a ciklikusság elvét, ám a két intézmény ebben – szóbeli – megállapodást köthet”.)
Kinek a jogköre?
Az önkormányzati határozat értelmében tehát a Corvinba beíratott gyermekek közül többet más iskolába kell átirányítani. A kialakult helyzet érthetően elégedetlenséget váltott ki a szülők körében. Sokan nem tudják elfogadni, hogy akaratuk, választásuk ellenére más intézményben, konkrétan a Rákóczi alapiskolában kell gyermeküknek megkezdeni szeptemberben a tanulást.
Felmerült az is, hogy a csalódott szülők közül egyesek a szlovák alapiskolába íratják gyermeküket. Samu István szerint ez a félelem nem valós, inkább attól tart, más településekre viszik át a gútai kisdiákokat, hiszen a harmadik magyar alapiskola, a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont kapacitása nem teszi lehetővé újabb diákok felvételét.
Bár a képviselő-testületet az a szándék vezérelte, hogy mindkét önkormányzati magyar tannyelvű alapiskola megmaradjon, a közhangulaton ez mit sem javít. Ugyanis az alapvető problémát ez a határozat nem oldja meg: vajon miért van jelentős különbség a két iskolába jelentkezett elsősök száma között?
Az említett petíció, amelyet a leendő „corvinos” kiselsősök szülei nyújtottak be az önkormányzathoz, kilátásba helyezi, amennyiben a képviselő-testület nem vonja vissza az osztályok számát korlátozó határozatot, úgy a Megyei Tanügyi Hivatalhoz fordulnak jogorvoslatért. Fibi Sándor, köztiszteletben álló, nyugalmazott tanár, egykori iskolaigazgató a legismertebb közösségi oldalon szólt hozzá a gútai helyzethez. Véleménye szerint ehhez hasonló ügyekben az iskolatanácsot illeti a döntés, és az önkormányzat nem veheti el a jogalanyi iskola igazgatójának hatáskörét.
Madarász Róbert azonban másként látja. A gútai önkormányzat iskolaügyi bizottságának elnöke az 596/2003-as oktatásügyi államigazgatásról és iskolai önkormányzatokról szóló törvény 5. paragrafusának 7. bekezdésére hivatkozva azt állítja, hogy a városnak, mint alapítónak és fenntartónak joga van ezt a döntést meghozni, az iskolatanács pedig csak nyilatkozhat ehhez hasonló ügyekben.
