A Kattancsfesztivál szervezőinek nem titkolt szándéka a kattancs hungarikumok közé emelése. A hungarikumok gyűjtése során első lépés a helyi érték, majd a tájegységi érték megteremtése. A gútai paprikás kattancs népszerűsítése céljából július 9-én a Gúta Mezővárosi Életérzés polgári társulás a Vízimalom polgári társulással karöltve, a városi önkormányzat támogatásával rendezte meg a Kattancsfesztivált.
A családbarát, hagyományőrző, közösségkovácsoló rendezvényen szombaton tűz ütött ki – felmelegedett a nádfedeles kemence – de a fantasztikus összefogásnak köszönhetően fél óra alatt eloltották a tüzet, és zökkenőmentesen folytatódott az éjszakába nyúló fesztivál.
A kattancsról
Angyal Béla, gútai származású néprajzkutató a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy az alsó-csallóközi településen a hét egyes napjain íratlan szabályok határozták meg, mely ételcsoportból válasszák ki a háziasszonyok az aznapi ételt. „A hétfő, szerda, péntek és szombat tésztás nap volt, kedden és csütörtökön főzeléket készítettek, vasárnap pedig igyekeztek egy kis húst főzni” – mondta. A gyúrt és sült tészták is nagyon kedveltek voltak, a hét nagy részében ezek közül került valamelyik az asztalra.
Egyik, rendkívül sajátos étel a sós paprikás kalács volt (hajtogatott formáját nevezik kattancsnak), mely leginkább a szombati napokon került az asztalra; egy tányér bableves mellé fogyasztották – fogyasszák a helyiek a mai napig. A néprajzkutató elmondása szerint a kattancs kelt tésztából készül, amelyet kinyújtanak, megolajoznak, majd sóval, őrölt fűszerpaprikával meghintenek. Ezt követően két oldalát behajtják, majd újra olajozzák és a másik két oldalán is behajtják. Tepsiben, kemencében sütötték elődeink.
Gyűjtsük a helyi értékeket!
A fesztivál egyik szervezőjét, Samu Istvánt, a gútai önkormányzat mellett működő Kultúra és Kulturális Örökség Bizottsága elnökét kérdeztük a fesztiválról. A gútai paprikás kattancs már bekerült a Felvidéki Magyar Értéktárba, Magyarországon pedig a Külhoni Magyarság Értéktárába. A későbbiekben akár a Hungarikumok gyűjteményének részévé is válhat. „Szeretnénk, ha a pozsonyi kiflihez hasonlóan Kárpát-medence-szerte bekerülne a köztudatba. Tulajdonképpen a Kattancsfesztivál ezt a szándékunkat erősíti, de emellett a rendezvény családbarát, hagyományőrző, közösségkovácsoló szerepet is betölt. Sajátos, témáját tekintve egyedülálló, és innen is buzdítok minden felvidéki települést, gyűjtsék a saját, helyi értékeiket, mert érdemes” – fogalmazott Samu István.
A fesztivál már most beteljesítette küldetését
Pikáli Róbert ötletgazda, a Gúta Mezővárosi Életérzés polgári társulástól, portálunknak elmondta, nagyon nagy öröm számára, hogy a fesztivál alatt „asszonyaink és lányaink” a kattancskészítés művészetét helyben elsajátíthatták, kötetlen, szinte játékos formában. „Nagy figyelemmel, odaadással, érdeklődő fiatalok nézték és igyekeztek elsajátítani a kalács hajtogatásának módját. Volt, aki videóra vette, vagy képeket készített a folyamatról. A fesztivál már most elérte célját: továbbadni, átörökíteni a kattancs készítésének a módját” – nyilatkozta Pikáli.
Intő jel volt a tűz: jövőre nagyobb kemencét biztosítanak
A fesztivál látogatói – túlzás nélkül – a világ minden tájáról érkeztek. A hajómalom gyönyörű, festői szépségű környezete tökéletesnek bizonyult. Samu István őszintén nyilatkozta, hogy nem számítottak ekkora látogatottságra: „kétezer fő felett már nem számoltuk, egyszerűen szenzációs!”
A kialakult tűzről elmondta, ez egy intő jel volt a számukra. Úgy fogalmazott, a fesztivál már most kinőtte magát. Reggeltől 180 tepsi kattancsot sütöttek. A melegben felmelegedett a nádtető és meggyulladt. „Olyan zseniális összefogásban, amellyel rögtön sikerült kordában tartani, majd eloltani a tüzet, őszintén mondom, rég nem volt részem – vallott a történésekről Samu István.
A tűz eloltása valóban – az összefogásnak köszönhetően – rövid idő alatt sikerült. A szervezők egyet biztosan állítanak: mindent megtesznek annak érdekében, hogy jövőre nagyobb kemencét biztosítsanak a sikeres rendezvénynek.