Mintegy 540 ezer külföldi állampolgár telepedett le 2005 és 2015 között Csehországban. Közülük a legnépesebb csoportot az ukrán és a szlovák állampolgárok alkotják – olvasható a Cseh Statisztikai Hivatal által készített átfogó kimutatásban, elemzésben, amelyet a napokban tettek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
Ukrajnából az említett időszakban 149 ezer, Szlovákiából pedig 78 ezer személy kapott letelepedési és hosszú távú tartózkodási engedélyt a cseh hatóságoktól. A harmadik helyen a vietnamiak (47 ezer), a negyediken pedig az oroszok (44 ezer) vannak. A más országokból bevándoroltak száma alacsony. Szakértői becslések szerint azonban ezek a számok a gyakorlatban jóval nagyobbak, tehát a külföldiek száma magasabb, mint az a hivatalos statisztikákból kitűnik.
Magyarországról az elmúlt évtizedben a hivatalos statisztika szerint több mint háromezer ember települt át Csehországba. A tavalyi év végén hivatalosan 3115 magyar állampolgár élt tartósan Csehországban. A gyakorlatban ez a szám is nyilván magasabb.
A szlovákiai magyarok számát semmiféle statisztika nem mutatja ki, csak becslésekre lehet hagyatkozni. A csehországi magyar szervezetek tapasztalatai azt mutatják, hogy főleg a nagyvárosokban megnőtt a szlovákiai magyar, és általában a magyarok, a magyar vállalkozók, orvosok, nővérek, tisztviselők száma.
A főleg Prágában és Brünnben tanuló összesen mintegy 800-900 felvidéki magyar egyetemista és főiskolás közül is tanulmányai befejeztével néhány tucat Csehországban marad, az okok különfélék: leggyakrabban egy jó munkahely, vagy családalapítás. Sajnálattal állapítható meg, hogy ezek a magyarok csupán nagy ritkán kapcsolódnak be a csehországi magyar szervezetek tevékenységébe. Egy másik tény, hogy a csehországi népszámlálásokon folyamatosan csökken a magyarok száma, ami normális halandósággal nem magyarázható, még akkor sem, ha a magyarok átlagos életkora – 50 és 60 év között – az egyik legmagasabb Csehországban. A legutóbbi, 2011-es népszámláláson 10 ezer alá csökkent azon csehországi állampolgárok száma, akik a magyart jelölték be nemzetiségüknek.
A hivatalos kimutatás szerint jelenleg a bevándorlók Csehország lakosságának 5-6 százalékát teszik ki. Közép-kelet-európai méretben ez magas arány, nyugat-európai összehasonlításban azonban egyáltalán nem. Ott a bevándorlók aránya kétszámjegyű.
Csehországban Prága magasan a legvonzóbb hely a külföldiek számára, ott telepedett le a bevándoroltak 38 százaléka. A hivatalos kimutatás szerint 2015 végén idegenek tették ki az 1,1 milliós cseh főváros lakosságának 13,5 százalékát. Nem hivatalosan azonban 20 százalékról ír a cseh sajtó. Ez már közeledik a nyugat-európai arányokhoz, viszonyokhoz. Aki az utóbbi időben járt Prágában, észrevette, hogy a Moldva-parti metropolis etnikailag és kulturálisan is nagyon sokszínűvé vált.
A statisztikai hivatal elemzésében rámutat, hogy a külföldiek nagymértékű betelepedése Csehországba eddig nem okozott semmiféle komolyabb gondokat, feszültségeket. Ennek egyik magyarázata, hogy az Ukrajnából, Szlovákiából és Oroszországból érkezetteknek nincsenek nyelvi gondjaik, könnyen boldogulnak a cseh nyelvvel. A vietnamiaknál ez a probléma létező. Miután azonban a múlt század végén ideérkező első generációk főleg a kereskedelemben és a vendéglátásban enélkül, vagy szerény nyelvismerettel is elboldogultak, a második generáció már fel van vértezve nyelvtudással, és nagyrészt kettős – cseh és vietnami – identitással rendelkezik és egyre sikeresebb az élet számos területén.
A külföldön élő csehek közül a statisztika szerint 2005 és 2015 között mintegy kétezer ember tért vissza Csehországba.
