Ma a csallóközi Dunatőkésen folytatódott a felújított óvodák átadása. A szimbolikus szalagot az óvodásokkal közösen Csiba Mária polgármester, Krüger Irén nyugalmazott tanítónő és Menyhárt József MKP-elnök vágták át.
Az átadási ünnepség elején az óvodások kultúrműsorral kedveskedtek a résztvevőknek. A község polgármestere köszönetet mondott nekik, ahogy az őket felkészítő óvónőknek is, és mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez év szeptemberétől már felújított óvodába járhatnak a gyerekek. Ezt követően felcsendült az Örökség című dal. „Megtanulom, megőrzöm / Tanítom, továbbadom / A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján / Elkopni nem hagyom” – idézte Csiba Mária a dalszöveget (szerzője Gyulai István és a Mediton). Hozzátette, erre a dalra az óvoda himnuszaként tekint, és bízik abban, hogy az itt cseperedő gyerekek részesülhetnek abban az élményben, amely egész életükön át köti majd őket az anyanyelvükhöz, a szülőföldjükhöz és a falujukhoz.
A dunatőkési óvoda is a magyar állam anyagi támogatásával újult meg. Megnyitó beszédre Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártjának elnökét, a magyar kormány felvidéki stratégiai partnerének vezetőjét kérték fel. Az MKP elnöke megtudta, hogy a gyermekek a helyi óvodát Mesevárnak hívják majd, így szólt hozzájuk: „Dunatőkésen folytatódik a történés: magyar nyelven a mese vár, és a vár megvéd bennünket”. Emlékeztetett arra, hogy a Csallóközt Tündérkertnek, Tündér Ilona szigetének és Kukkóniának is nevezik. „A mi gyermekeink és unokáink öregbítsék ennek a térségnek a jó hírét”” – tette hozzá Menyhárt József.
Az ünnepségen felszólalt Czibula Ádám, a Bethlen Gábor Alap (ezen intézményen keresztül valósítja meg Magyarország az óvodák felújítását) felvidéki igazgatója, aki portálunknak elmondta, holnap Kelet-Szlovákiában három óvodát adnak át, nevezetesen Kisgéres, Nagytárkány és Csicser településeken.
A polgármester virággal köszöntötte és mikrofonhoz kérte a 82 éves Krüger Irént, aki több mint fél évszázada alapította meg a faluban az óvodát. A nyugalmazott tanítónő boldogan vette át a szót. Visszaemlékezett 1964-re, amikor a faluban még nem volt óvoda, de az iskolában volt egy szabad terem, amelyről úgy gondolta, akár óvoda is lehetne. Végigjárta az ügyintézés rögös útját, agitálta a szülőket, és 25 gyermekkel hamarosan elindult az óvodai foglalkozás, ő volt a település első óvónője.
A felújított épületet Karaffa János plébános áldotta meg, majd néhány perccel később az óvoda épülete már a gyermekzsivajtól volt hangos.
